Az iskolában ma bűvészmutatvány összeállítani az órarendet, a jelenlegi tanterv túl sok – így látja Czunyiné dr. Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) köznevelésért felelős államtitkára. A politikus ezért radikálisan meghúzná a két éve indult új Nemzeti Alaptantervet – derült ki az Index.hu online hírportálnak adott nagyinterjújából. A NAT-ot illetően szó volt arról, hogy túl sok tananyag informatív, közlő jellege, amely így megnehezíti az órarend összeállítását és emiatt van olyan iskola, ahol a tananyag kétharmadával sem végeznek a tanév végére. Éppen ezért szorgalmazza, hogy gondolják át újra, mit kellene tanulnia a diákoknak, mert a mostani tanterv nem azt segíti elő, hogy egy gondolkodni tudó, problémamegoldásban jártas fiatal kerüljön ki az iskolapadból. Ennek kapcsán sok aktualitásról és jövőbeni tervről, tervekről is szó esett.

Az okostelefonok világában
A jelenlegi tanterv túl sok – így látja Czunyiné dr. Bertalan Judit. Sok helyről hallani, sok szempontból megalapozottan, hogy túl sok az informatív, közlő jellege a Nemzeti Alaptantervnek. Ezért úgy véli, megéri gondolkodni azon, hogy hol, mennyivel kell a tananyagot a „kevesebb több” elv szellemében megváltoztatni, azért, hogy a gyerekeknek megfelelő problémamegoldó tudásuk legyen, amit egész életükben tudnak majd alkalmazni. Mindemellett ez nem jelenti a NAT megváltozatását, de mégis előrevetíti annak átgondolását, fejlesztését. A 2013-ban indult NAT-ról az államtitkár úgy fogalmazott, „új Nemzeti Alaptanterv most elsősorban a kimenetet, a szükséges tudásminimumot tartalmazza. De arról alaposan elterelődött a figyelem, hogy mind a gyerekek, mind a pedagógusok digitális kompetenciáját is növelni kell.”
Sokan egyetérthetünk azzal, hogy az internet, az okostelefonok világában fejleszteni kell a digitális tudást. Nem elég, hogy a mai gyerekek használják ezeket az eszközöket – ahogy az idősebb korosztály fogalmaz, már így születnek – az oktatásból ma még hiányzik a digitális tudás fejlesztése. Pedig az e-könyvek terjedésével, a felnőttképzésben egyre gyakrabban feltűnő e-learning népszerűsödésével – mellyel egyébként – és ez itt a reklám helye – egy roppant érdekes cikkben munkatársam is foglalkozott a napokban – szembesülünk kell azzal, hogy a jövő generációi számára ez nélkülözhetetlen tudás, aminek bele kell kerülnie a tananyagba. Hiszen, ahogy Czunyiné is fogalmaz „a világhálón keresztül két billentyű-nyomással tízszer többet elér a gyerek, mint ami órán elhangzik.”
Az EMMI ezirányú törekvésének nem először ad hangot. Még májusban csatlakozott a „Hipersuli” elnevezésű programhoz, melyet akkor jelentős pillanatnak nevezett a köznevelésért felelős államtitkár és reményét fejezte ki, hogy a programba bevont gyerekek elsajátítják majd az internet biztonságos használatát, a digitális eszközök pedig segítik a tanórai motiválást, az ismeretek elmélyítését, a felzárkóztatást és a tehetséggondozást.  Az is elhangzott ugyanakkor, hogy a projekt tartalmát érintő pedagógiai és módszertani újításokat a Nemzeti Alaptantervhez és a kerettantervekhez igazították.

Nem új NAT jön csak annak finomhangolása?
2012-ben, amikor elfogadták az új Nemzeti Alaptantervet fő célként rögzítette a Kormány, hogy a diáknak biztos tudást kell kapnia. Az iskoláknak erősíteniük kell a nemzeti identitást, emellett fontos hangsúlyt kell fektetni a gyakorlati tudásra is. Közben rohamosan fejlődik a világ, a különböző tudományterületek, ezért a gyerekeknek olyan tudást kell biztosítani, amivel boldogulni tudnak a XXI. században.  Fontos, hogy válogatni tudjanak a rájuk zúduló információáradatból.
Az oktatási tárca a tananyag csökkentésétől azt várja, hogy a fontos minimumot nagy biztonsággal és mindenhol rendesen meg tudják tanítani. Itt szóba került a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetése is. Erről is írtunk már korábban. A témához az államtitkár most hozzátette, minimális különbséggel a szakma véleménye egyöntetű: ezzel növelni lehet az általános iskolai tanítás eredményességét. Ezt nemzetközi példák, például a lengyel reform eredményei bizonyítják, és támogatják az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet >>Organisation for Economic Co-operation and Development<<) szakértői is, hiszen ez csökkenti az iskolai lemorzsolódást.

2010-2014, 2015…
Az előző ciklus folyamán sok lényeges és jelentős változtatást vezetett be és hajtott végre a kormány az oktatáspolitikában, akkor még Hoffmann Rózsa vezényletével. Czunyiné dr. Bertalan Judit több mint egy éve kapta meg a feladatot, így saját maga által vélt eredményekről is megkérdezték.
Az államtitkár elmúlt tevékenységének eredményei között említette az előző ciklus alatt létrehozott fejlesztések egyik alappillérét a pedagógus-életpályamodell bevezetését. Czunyiné kiemelte, hogy az új pedagógus-életpályamodell segíti, hogy a jó pedagógusok megbecsültebbnek érzik magukat, jobban aktivizálhatóak legyenek. A modellbe bevont, felkért szaktanácsadók, tanfelügyelők szintén segítik a tartalmi változásokat, jó példákat mutathatnak, és segítő szándékkal értékelhetik a meglátogatott órákat.
Apró, azonban fontos változásnak tartja a tavaly év végén történt szervezeti átalakítást. A fenntartói feladatok teljesen a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kerültek, az oktatást szervező, segítő feladatok az Oktatási Hivatalhoz, a módszertani, tartalmi fejlesztés pedig az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézethez.
Egy biztos Czunyiné dr. Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár nem egyszerű feladatot vállalt és nem könnyű időszak előtt áll, hiszen a nagy horderejű változtatásuk után az elmúlt hetekben napvilágot látott tervek is hasonló kihívások elé állítják majd.