Hamarosan dönt a kormány a kilencosztályos iskoláról, mellyel összefüggésben felmerült az iskolai szünetek hosszát módosító igény is.

Hatékonyabb képzés
Rövid időn belül a Kormány elé kerül az a stratégiai anyag, amely a kilencosztályos általános iskola lehetőségeit vizsgálja. A munkaanyagon február óta dolgozik az illetékes minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI). A kormánydöntés után kezdődhet az erre vonatkozó jogszabály előkészítése – jelentette be Czunyiné dr. Bertalan Judit, az EMMI köznevelésért felelős államtitkára. Az államtitkár kiemelte, hogy pedagógiai kultúraváltásra van szükség a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetéséhez. Kérdésre válaszolva azt felelte: „A bevezetésre több időpontot fog javasolni az államtitkárság a Kormánynak.” Kifejtette: „Alapvetően nem arról szól a kilencedik évfolyam esetleges bevezetése, hogy több időt töltsön el a diák az iskolában. Az szeretnék elérni, hogy a rendelkezésre álló idő és a tartalom átszervezésével hatékonyabb képzés valósuljon meg” – emelte ki, hozzátéve: „tart a szükséges mértékű infrastruktúra és pedagógusszám felmérése, áttekintése.”
Az általános iskolák kilenc osztályossá tételével összefüggésben napirendre került a tanév közbeni szünetek időtartamának módosítása is. Hosszabb lehet a tanév és rövidebb a nyári vakáció, de csak 2017-től. Ez a lehetőség korábban is nagy vitákat váltott ki, most majd újra számítani lehet az érvek és ellenérvek összecsapására. Továbbá felmerült az általános iskola alsó tagozatában zajló oktatás megerősítése is.

Hosszabb tanév, remek vitaindító
A köznevelésért felelős államtitkár, a szerdai háttérbeszélgetés során közölte, hogy az iskolai szüneteket érintő változtatás nem a minisztériumban fogalmazódott meg, hanem sokkal inkább az érintettek részéről. Kijelentette, hogy egyelőre nincs konkrét javaslat az időpontok meghatározására, de csak 2017 nyarát érintheti először a Kormány esetleges döntése.
Nekem még ugyan nincs gyermekem, de iskoláskorú gyermekes ismerőseimtől sokat hallottam a témáról, hiszen akár a médiában, akár családi, baráti társaságokban is sokszor felmerül, hogy a több mint két hónapos nyári szünetben a szülők nehezen tudják megoldani gyermekeik felügyeletét. Hiszen nem mehet el minden szülő szabadságra a nyári szünidő idejére. De külön-külön sem áll elegendő szabadság rendelkezésre, erre az célra. A szerencsésebbeknek esetleg segíthetnek a nagyszülők, rokonok, családi jó barátok vagy pedig maradnak a sokszor nem túl olcsó nyári táborok. Szülői szempontból tehát maximálisan érthető az igény, az már más kérdés, hogy adott intézmény ezt hogyan tudná kivitelezni. Így valószínűleg diák, tanár, szülő szempontból nem lesz éppen egységes a vélemény.
A köznevelési államtitkár a szünetek esetleges átalakításáról –, hogy a nyári szünet valamivel rövidebb, a többi évközi viszont annyival hosszabb lenne – azt mondta: a klimatikus szempontokat is figyelembe kell venni, amikor erről gondolkodnak.

Meg kell erősíteni az iskolák alsó tagozatait
Szakmai egyetértés látszik kialakulni abban, hogy meg kell erősíteni az iskolák alsó tagozatait és az alapkompetenciák minden szintjét, ezt segítheti elő a kilencedik évfolyamos iskolaszerkezetre való áttérés a köznevelésben – mondta Czunyiné dr. Bertalan Judit.
A köznevelési államtitkár felidézte, azt az idén februári Fidesz-KDNP frakcióülésen született döntést, miszerint meg kell vizsgálni, hogy milyen jó választ lehet adni – akár a kilenc évfolyamos képzés bevezetésével – a végzettség nélküli iskolaelhagyásra.
Az elmúlt hónapokban többek között a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Pedagógus Kar és a szakszervezetek bevonásával tekintették át a lehetséges megoldásokat, és abban egységes vélemény rajzolódott ki, hogy meg kell erősíteni az alsó tagozatban az alapkompetenciákat – írás, olvasás, szövegértés, matematikai gondolkodás – minden szintjét. Az az elvárás is megfogalmazódott, hogy az első négy évben a tartalmak átgondolására van szükség. Az államtitkár megjegyezte: nem biztos, hogy a jövőben minden tanórát kizárólag tanteremben képzelnek el. Példaként az erdei iskolák sikeres gyakorlatát említette. Kitért arra is, hogy a változtatásokhoz kultúra- és módszertanváltás is szükséges, eredmények az indulástól számított tíz éven belül várhatók.