Ember a gödörben
Egy átfogó kutatás szerint a legtöbb bevételt az „ember a gödörben” történetek hozzák, amelyekben egy bukás és felemelkedés tanúi lehetnek a nézők, mint A keresztapában. A The Guardian cikke szerint brit kutatók több, mint hatezer film forgatókönyvének adatait elemezték és szűrték különböző algoritmusokkal, és ennek során kiderült, hogy melyik érzelmi ív érdekli a legjobban a közönséget. Az eredmény szerint az úgynevezett „ember a gödörben” történet a legjövedelmezőbb.
Hallgass a nézőkre
A kutatást vezető Ganna Pogrebna, a Birminghami Egyetem viselkedési közgazdaságtan és adattudományi professzora szerint „amikor egy filmes produkcióról beszélünk, emberek egy kis csoportja hozza a döntéseket a nézők számára”. A kutatásban viszont megpróbáltak a nézőkre hallgatni, és azt kideríteni, hogy mit is szeretnének látni – fűzte hozzá.
A kutatócsoport hat érzelmi profilba/csoportba sorolta a filmeket: a szegénységből a gazdagságba vezető utat bemutató, érzelmi emelkedést ábrázoló filmek (A remény rabjai); a fordított, gazdagságból a szegénységbe utat bejáró, érzelmi zuhanást ábrázoló filmek (Psycho); az „ember a gödörben”, bukást követő felemelkedést ábrázoló filmek (A keresztapa); az Ikarusz, vagyis emelkedés-zuhanás történet (A rakparton); a Hamupipőke-történet, avagy az érzelmi emelkedést, zuhanást és emelkedést bemutató film (Babe); valamint az Ödipusz-történet zuhanás, emelkedés és zuhanás ívvel (Mindent anyámról).
A kutatásról korábbi cikkünkben már mi is beszámoltunk.
Mi a kasszasiker titka?
Ezt követően fel tudták térképezni, hogy huszonegy műfajban mely csoport bizonyult a legnagyobb kasszasikernek a moziban. Az elemzés kimutatta, hogy az ember a gödörben-sztorik a maguk boldogság-szomorúság-boldogság ívével minden műfajban a legsikeresebbek. Átlagosan negyven és félmillió dolláros (tizenegymilliárd forintos) költségvetéssel készülnek és átlagosan majdnem ötvenötmillió dolláros (tizenötmilliárd forintos) bevételt termelnek.
Az életrajzi filmeknél ugyan a szegénységből a gazdagságba vezető utat ábrázoló sémák végeztek az élen, ám a krimikben és thrillerekben ez a recept sokkal kevésbé sikeres. A vígjátékok közül pedig azok a legkevésbé jövedelmezők a mozikban, amelyek a gazdagságból a szegénységbe vezető utat mutatják be és nem jutnak el a happy endig.
Batman, a példa
A kutatók szerint az ember a gödörben-sztorik nemcsak a legnépszerűbbek a közönség körében, de ráadásul ezekről beszélnek a legtöbbet.
Pogrebna arra is rámutatott, hogy a kutatás eredményei több dimenziósak. Például az elszegényedés-történetek pénzügyileg sikeresek lehetnek, ha epikus, nagy költségvetésű produkcióban látjuk őket, mint Christopher Nolan Batman-filmjei. Az Ikarusz-filmek a kis költségvetésű produkciókban a legsikeresebbek, az Ödipusz-filmek pedig nem nagyon kapnak díjakat.
A professzor szerint a kutatás nem arra szólít fel, hogy ezentúl csak ember a gödörben-filmeket készítsenek. „Nem a filmipart próbáljuk kinyírni. Azt próbáljuk kideríteni, hogy mi a sikeres” – mondta. A tudós úgy véli, a tudományos kutatás segíthet abban, hogy a stúdiók kreatívabbak legyenek, mivel, ha tudják, mi jelent a kereskedelmi siker, akkor biztonságosabban bővíthetik repertoárjukat, és több kísérleti filmmel próbálkozhatnak. „Nem tartom korlátozásnak, inkább lehetővé teszi, hogy a filmes vállalatok innovatívabbá váljanak” – fogalmazott.
A tanulmányt a Cornell Egyetem Könyvtára adta ki.
Képek forrása
Hallgass a nézőkre
A kutatást vezető Ganna Pogrebna, a Birminghami Egyetem viselkedési közgazdaságtan és adattudományi professzora szerint „amikor egy filmes produkcióról beszélünk, emberek egy kis csoportja hozza a döntéseket a nézők számára”. A kutatásban viszont megpróbáltak a nézőkre hallgatni, és azt kideríteni, hogy mit is szeretnének látni – fűzte hozzá.
A kutatócsoport hat érzelmi profilba/csoportba sorolta a filmeket: a szegénységből a gazdagságba vezető utat bemutató, érzelmi emelkedést ábrázoló filmek (A remény rabjai); a fordított, gazdagságból a szegénységbe utat bejáró, érzelmi zuhanást ábrázoló filmek (Psycho); az „ember a gödörben”, bukást követő felemelkedést ábrázoló filmek (A keresztapa); az Ikarusz, vagyis emelkedés-zuhanás történet (A rakparton); a Hamupipőke-történet, avagy az érzelmi emelkedést, zuhanást és emelkedést bemutató film (Babe); valamint az Ödipusz-történet zuhanás, emelkedés és zuhanás ívvel (Mindent anyámról).
A kutatásról korábbi cikkünkben már mi is beszámoltunk.
Mi a kasszasiker titka?
Ezt követően fel tudták térképezni, hogy huszonegy műfajban mely csoport bizonyult a legnagyobb kasszasikernek a moziban. Az elemzés kimutatta, hogy az ember a gödörben-sztorik a maguk boldogság-szomorúság-boldogság ívével minden műfajban a legsikeresebbek. Átlagosan negyven és félmillió dolláros (tizenegymilliárd forintos) költségvetéssel készülnek és átlagosan majdnem ötvenötmillió dolláros (tizenötmilliárd forintos) bevételt termelnek.
Az életrajzi filmeknél ugyan a szegénységből a gazdagságba vezető utat ábrázoló sémák végeztek az élen, ám a krimikben és thrillerekben ez a recept sokkal kevésbé sikeres. A vígjátékok közül pedig azok a legkevésbé jövedelmezők a mozikban, amelyek a gazdagságból a szegénységbe vezető utat mutatják be és nem jutnak el a happy endig.
Batman, a példa
A kutatók szerint az ember a gödörben-sztorik nemcsak a legnépszerűbbek a közönség körében, de ráadásul ezekről beszélnek a legtöbbet.
Pogrebna arra is rámutatott, hogy a kutatás eredményei több dimenziósak. Például az elszegényedés-történetek pénzügyileg sikeresek lehetnek, ha epikus, nagy költségvetésű produkcióban látjuk őket, mint Christopher Nolan Batman-filmjei. Az Ikarusz-filmek a kis költségvetésű produkciókban a legsikeresebbek, az Ödipusz-filmek pedig nem nagyon kapnak díjakat.
A professzor szerint a kutatás nem arra szólít fel, hogy ezentúl csak ember a gödörben-filmeket készítsenek. „Nem a filmipart próbáljuk kinyírni. Azt próbáljuk kideríteni, hogy mi a sikeres” – mondta. A tudós úgy véli, a tudományos kutatás segíthet abban, hogy a stúdiók kreatívabbak legyenek, mivel, ha tudják, mi jelent a kereskedelmi siker, akkor biztonságosabban bővíthetik repertoárjukat, és több kísérleti filmmel próbálkozhatnak. „Nem tartom korlátozásnak, inkább lehetővé teszi, hogy a filmes vállalatok innovatívabbá váljanak” – fogalmazott.
A tanulmányt a Cornell Egyetem Könyvtára adta ki.
Képek forrása
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból