Mint arról a közelmúltban beszámoltunk, új sorozatot indított a Cédrus Művészeti Alapítvány Szószögek címmel Kovács katáng Ferenc szerkesztésében. A vaskos kötet azokat a Napút Online felületén már megjelent interjúkat tartalmazza, amelyek a 2020 és 2022 közötti, általa készített beszélgetésekkel ismertetik meg az olvasókat. A korábban Norvégiában élő Kovács katáng Ferenc író, költő, műfordító és szerkesztő a könyv hátoldalán található ajánlásban feltárja a titkot, hogy miért éppen az a 19 író, költő és más területen tevékenykedő alkotóművész került a gyűjteménybe, akiknek a nevét a tartalomjegyzékben olvashatjuk. 

Legutóbb a kötet erényeit mutattuk be, illetve fölhívtuk a figyelmet Sztojcsev Szvetoszláv, Czakó Ferenc, Kunkovács László, Dobos Marianne, Tömöry Márta, Dévai Nagy Kamilla és Bertha Zoltán portréjára, most lássuk, mit kínálnak a további beszélgetések!

Az emberi kultúrába vetett hit, a szolgálat szépsége és az alázat kíséri a kötetben megszólaltatott személyek munkásságát, emberi és alkotói attitűdjét. Ezek az értékek jellemzik Stanczik-Starecz Ervint is, aki mindvégig bízott az értékmegőrző konzervatizmusban. Meggyőződése szerint az írást meghatározza, hogy milyen írókkal kerülünk életünk során kapcsolatba, melyek a felejthetetlen, örökre bevésett emlékek és a meghatározó lapok. Számára ez 26 éven keresztül a Fórum volt és a Napút mind a mai napig.

Turai Kamil neve már a Stanczik-Starecz Ervinhez kapcsolódó kérdésekre adott válaszokban is megjelenik, hiszen jóbarátok; Turai Kamil „Kecskemét garabonciása” a magyar metafizika megteremtője. A főként teológiai és filozófiai témájú publicisztikák szerzője diplomamunkáját is a keresztény irodalomtörténetből készítette. Az olvasót ógörög, skolasztikus latin és német ontológiai bölcseletekkel ismerteti meg. Vallomásos megszólalásának lényege: eleget tenni Krisztus parancsának, üdvözülni, hogy pártfogolhassa fentről is szeretett nemzetét és az emberiséget.

Nem maradhatott ki a beszélgetőkönyvből két nagyszerű költő, akik már hosszú ideje a Napút munkatársai. Egy eldugott bakonyi faluban él Babics Imre, a Napút versszerkesztője. Az interjúban részletezi irodalmi kapcsolatát Krasznahorkai Lászlóval, de az igazi indulását 1986-tól datálja, amikor Zalán Tibor közreműködésével verse jelent meg az Élet és Irodalomban. Gnózis című gigantikus munkájának fogadtatásáról is mindenre kiterjedően tájékozódhatunk; Szörényi László a Gnózist „korszakos remekműnek” tekintette, Csontos János olvasatában az eposz nemzedéke csúcsteljesítménye. Olvashatunk a Dérkristályok növekvő sóhajáról is, amely több évezredes versformára épülő avantgard kötet. Babics Imre életének egyik legfontosabb személyeként tekint Szondi Györgyre, nélküle nem járhatta volna be azt az utat, amely mára már kijelölte helyét a kortárs magyar irodalomban.

Halmai Tamás nemcsak a Cédrus Művészeti Alapítvány olvasósszerkesztőjeként ismert, 50 éves korára már több mint 70 önálló kötettel rendelkezik, az interjú készítésekor is közel 40 volt kiadványainak száma. Megtudjuk, hogy tanárként is tevékenykedett, de úgy gondolja, ha szereplési ambíciói lennének, akkor inkább mikrofont tartana a kezében toll helyett. Kovács katáng Ferenc tételesen sorra veszi Halmai Tamás versesköteteit, s a munkásságáról írt recenziók sokaságát. Igaza lehet Bartusz -Dobosi Lászlónak, mikor kritikájában kiemeli, hogy Halmai Tamás akkor is Istenre gondol, ha nem említi. Halmai monográfusi hajlandóságáról is beszél az interjúban, a hozzá közel álló magyar költőkről ír, nyitott a kortárs lírára, foglalkoztatja a dalszövegköltészet és a vallásbölcselet. Számos kötete a Cédrus Művészeti Alapítvány gondozásában jelent meg.

Kovács katáng Ferenc a Napút holdudvarában tevékenykedő Domonkos Johannát is faggatja könyvében. Domonkos Johanna költő, műfordító és irodalomkutató, a lényegi tanításokat székelyföldi lelki-kulturális kódjaiban véli felfedezni. Gyermekkorában a népdaléneklés, a versmondás, az olvasás és a jószívűség ölelte körül. Költészetében is igazi innovátor, versbeszédét merész formai és nyelvi kísérletezés jellemzi. Nem hagyható ki annak a jelentősége, hogy Szondi György támogatta költői kiteljesedésében, a Napút folyóirathoz szoros szálak fűzik. Szerkesztője a Szívem, te szívem. Női misztika számának. Domonkos Johanna számára a számi kultúra tanulmányozása kiemelten fontos.

Az újabban családfakutatással foglalkozó Suhai Pál költő, műfordító, tankönyvíró és pedagógiai kutató meggyőződéssel állítja, hogy minden önéletrajz költészet. Kovács katáng Ferenc Suhai Pál könyvterméséből kilencet kiemelve kíséri végig az életutat a beszélgetés során. A filozofikus megközelítésekre épített válaszadás értelmezi az emberi természetet, az igazságfelfogást, a valóságnak való megfelelés kényszerét. A Suhai Pál műveiről készített elemzések a költő gondolkodásmódját és nyelvhasználatát helyezik előtérbe.

A gyűjteményben Wehner Tibor is számos kérdést kapott, főként képzőművészetről, szobrászatról esik szó. Az írással és művészettörténettel egyaránt foglalkozó alkotó önéletrajzából megtudhatjuk, hogy 2021-ig összesen 1801 művészeti írást közölt. Műhelytitka a rendhagyó, formabontó szövegek létrehívásában rejtezik. A szerző kérdésre válaszolva megjegyzi, hogy Örkény István – aki írásainak rendszeres olvasója volt – egy idő után már Hernádi Gyulának továbbította a szövegeket, mert nem tudta formabontó kalandjait követni. Wehner Tibor igazi mesélő, így mindvégig ébren tartja figyelmünket.

A Karsai Jánossal folytatott gondolatcserében egy olyan íróval és költővel találkozunk, aki nem mellékesen 9 danos mester. Számára a személyiség fejlesztése leginkább a harcművészet segítségével lehetséges, melyben nem a másik fél, hanem saját hibáink legyőzése a cél. Karsai János harcművészeti könyvei mellett három japán témát feldolgozó történelmi regénnyel is megajándékozta az érdeklődőket. Novellái hihetetlenül gazdag fantáziavilágról és varázslatos szókincsről árulkodnak. Barátságot ápol Babics Imrével, akinek saját megfogalmazásában a „fegyverhordozója”, mert „nem engedhető meg, hogy a perc-emberkék győzzenek”.

Két olyan interjút is találunk a kötetben, amelyekből megtudjuk, hogy a kérdezett alkotók már nincsenek az élők sorában: Bertalan Tivadar író, festő, grafikus és világhírű filmlátványtervező volt. Mindig azt vallotta, hogy csak az a tökéletes, aminek valami hibája van, de a hiba a titok. A Francia Filmakadémia elnöke szerint Bertalan Tivadar a világ legnagyobb art directora volt. Az elmúlt évben elhunyt Szalay Károly író, irodalomtörténész és szerkesztő közel száz esztendő élt meg. Kritikusi vélemények szerint műveiben „vérbő erotikai énünk még a diktatúrák betonfalain is áttört”. Az interjúban számos történetet mesél el hét évtizedet felölelő alkotói életútjából, foglalkozik a tehetségek érvényesülési lehetetlenségeivel, meggyőződése szerint az irodalmár politikailag legtöbbször kiszolgáltatott.

A művészeti írók közül ki kell még emelnem Novotny Tihamért,aki egy műértelmező kalauzt is összeállított. Sokat mesél szentendrei korszakáról, a helyi képzőművészeti életről. Wehner Tiborhoz hasonlóan ő sem igazán bízik a digitális kultúrában a bármikor bekövetkezhető, visszaépíthetetlen összeomlás miatt.

Komoróczy Emőkével zárom az interjúvolt művészek rövid bemutatását. A jeles irodalomtörténész mintegy 150 cikket közölt szakmai és szépirodalmi lapokban 2022-ig. A beszélgetésben számos izgalmas történettel ismerkedhetünk meg családjáról, tanulmányairól és pályakezdéséről, valamint a Kassák Kollégiumban végzett munkájáról. Meggyőződéssel vallja, hogy a legnagyobb alkotókról sokszor torz kép él a köztudatban mind a mai napig, s jelentős tehetségek tűntek el a süllyesztőben. Komoróczy Emőke elismeréssel beszél a Napútról, mely nem zárkózott el az avantgardtól sem. Hite szerint a nők egyre inkább visszatérnek a „bensőséges létszemlélethez”, fontos számukra az Istenhez való kapcsolódás. El kell fogadni, hogy van külön női gondolkodásmód, a társadalom torz tendenciáit meg kell szüntetni, hogy ne következzen be az emberiség spirituális leépülése.

Kovács katáng Ferenc interjúkötete óriási teljesítmény, a legnagyobb elismerés illeti e gigantikus ismeretanyag feldolgozásáért, a barátságos, emberközeli, lényeget feltáró kérdések összeállításáért, az alkotói életutak hiteles és sokoldalú bemutatásáért. Fantasztikus kaland volt számomra a kötet végigolvasása, tudásban, lélekben és szellemiekben egyaránt gazdagodtam. Azzal az örömmel tehetjük könyvespolcunk kiemelt helyére ezt a nem mindennapi gyűjteményt, hogy íróink és más művészeti területen dolgozó alkotóművészeink napjainkban is örökérvényű értékekkel ajándékoznak meg bennünket. Írásomat Antoine de Saint Exupéry egy felejthetetlen gondolatával zárom. Kultúrát ajándékozni… azt jelenti, hogy szomjúságot ajándékozol.

Kovács katáng Ferenc, Szószögek 1. Cédrus Művészeti Alapítvány, 2026