Nyolcvanhárom éves korában, 2026. augusztus 26-án gombosszegi otthonában meghalt Nádas Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, drámaíró, esszéista, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. A hírt a család kérésére az író hivatalos közösségi oldalán tették közzé.

Nádas Péter több mint hat évtizedes pályája során a magyar próza egyik legeredetibb és legnagyobb hatású életművét teremtette meg. Már első, A Biblia című elbeszéléskötetével sajátos hangon szólalt meg, későbbi művei, az Emlékiratok könyve és a Párhuzamos történetek pedig nemcsak a magyar, hanem az európai irodalom meghatározó alkotásaivá váltak. 
Művészi pályája szorosan összefonódott a fényképezéssel is: fiatalon fotóriporterként dolgozott, s a vizuális látásmód későbbi írásművészetének is fontos része maradt. Prózája a történelem, az emlékezet és az emberi kapcsolatok legmélyebb rétegeit kutatta. Mikroszkopikus figyelemmel fordult az egyén tapasztalata felé, miközben műveiben a 20. századi magyar és európai történelem traumái is újra és újra megjelentek. Világló részletek című monumentális memoárja saját életének és a magyar történelemnek az emlékezeti rétegeit kapcsolta össze. 
A magyar irodalom egyik legfontosabb európai közvetítője volt. Munkásságát számos nemzetközi elismeréssel jutalmazták, köztük az Osztrák Állami Díjjal, a Franz Kafka-díjjal és a Brücke Berlin-díjjal; Kossuth-díját 1992-ben, József Attila-díját 1985-ben kapta. 
Nádas Péter halálával olyan író távozott, akinek műveihez nem lehetett közömbösen viszonyulni. Regényei, esszéi és emlékezései arra kényszerítették olvasóikat, hogy lassabban, figyelmesebben és pontosabban nézzenek rá önmagukra és a világra. Életműve olvasandó örökség, hatalmas és megkerülhetetlen része a kortárs magyar irodalomnak.