A migráció nem pusztán humanitárius kérdés, de olykor a politikai nyomásgyakorlás eszköze is lehet. Egyes államok és nem állami szereplők sokszor tudatosan idéznek elő tömeges migrációs hullámokat szomszédjaik destabilizálására, vagy épp migránsáradatok visszatartásával próbálnak nemzetközi előnyhöz jutni. Ez a fegyverként használt migráció komoly kihívások elé állítja a kormányokat világszerte. De vajon hogyan használható a migráció geopolitikai fegyverként, és kik élnek ezzel az eszközzel? Erre a kérdésre is választ ad Kelly Greenhill kötete.

A tömeg pusztító fegyver? – A migrációs nyomás mint külügyi stratégia címmel jelent meg magyarul is Kelly Greenhill izgalmas könyve. Az 1970-es születésű amerikai politológus ezen kötete mellett több másikban is értekezett már a migráció témájáról, miként a globális katonapolitikáról vagy globális bűnözésről, melyek köthetők az illegális bevándorlás nagy témahalmazához.

A szerző arra a kérdésre keresi a választ, milyen hatással van a fegyverként alkalmazott migráció a nemzetbiztonságra, és hogyan reagálnak a kormányok az ilyen kihívásokra. Hogyan kezeli az Egyesült Államok és az Európai Unió a határválságokat és a hibrid fenyegetéseket? Milyen etikai és jogi dilemmákat vet fel a migrációs ellenőrzés? 

A magyar kiadó így ír Greenhill kötetéről: „Létezik kapcsolat aközött, hogy 1989-ben Magyarország lebontotta a szögesdrótkerítést az osztrák határon, s hogy 2002-ben hogyan tevékenykedtek a civil szervezetek Észak-Koreában Greenhill kutatása, amelyet még a migrációs válság előtt folytatott, úttörő módon kapcsolja össze a migrációkutatás területét a biztonsági tanulmányokéval. A szerző történelmi eseményeken keresztül vizsgálja, hogyan befolyásolható egy másik ország politikája a kikényszerített és felé irányított migráció révén. Elsőként Kuba, Haiti, Koszovó és Észak-Korea stratégiáját, illetve annak eredményességét elemezi, majd az 1951-es genfi menekültügyi egyezmény óta azonosított összes eset rövid leírásával világítja meg, hogy a szándékosan előidézett népességmozgás egy olyan eszköz, amelyet igazolhatóan nyomásgyakorlásra használtak az elemzett helyzetekben. Ennek a széles körben alkalmazott, ám jobbára fel nem ismert eljárásnak az első rendszerszerű és tárgyilagos vizsgálatát tarthatja kezében az olvasó, amely számos nemzetközi szakmai elismerésben részesült.”

A szerzőről tudni kell, hogy író, politológusi vonala mellett a Tufts Egyetem docense és a Harvard Kennedy School of Government Belfer Center for Science and International Affairs kutatója. Szakterülete a tömeges migráció fegyverei, a kényszerű lakóhelyelhagyás és a külpolitika. Hitelességét, avatottságát, szakértelmét az is bizonyítja, hogy a Tufts Egyetemen betöltött professzori állása mellett 2015 és 2020 között a Nemzetközi Biztonság, 2011 és 2015 között pedig a Biztonságtudományi folyóiratok társszerkesztőjeként dolgozott, illetve 2010 és 2020 között a Harvard Egyetem Belfer Központjának Konfliktus, Biztonság és Közpolitika Munkacsoportjának alapító tagja és elnöke volt. A netlexikon arról is árulkodik, hogy Kelly Greenhill írt többek között az International Security, a Security Studies és a Civil Wars című folyóiratoknak, valamint a New York Timesnak, a Foreign Affairsnek, a Los Angeles Timesnak, az International Herald Tribune-nak és a BBC-nek is. A tömeges migráció fegyverei című könyve 2011-ben elnyerte az International Studies Association Év Könyve díját. Rendkívüli munkabírásáról tanúskodik, hogy mindezek mellett tanácsadóként is dolgozik amerikai kormányzati szerveknek és nem kormányzati szervezeteknek.