A Kereszténydemokrata Intézet idén januárban posztolt közösségi oldalán arról, hogy Alejandro Pena Esclusa új kötetét, a Klasszikus Művészet és Kulturális Marxizmus címűt mutatta be náluk. Esclusa kötetével vallja és tanítja: „A nyugat erkölcsi és kulturális hanyatlása nem véletlen, hanem egy neomarxista terv következménye.”

Az 1954-es születésű, venezuelai Alejandro Pena Esclusa nemcsak író, de elemző és politikai tanácsadó funkciójában is jegyzett alkotó, aki a São Paulói Fórum szakértője, és akinek ez a fent említett könyv a korábbi több, mint tíz kötet utáni újabb politikai témájú munkája. Németh Zsolt a Méry Ratio Kiadó honlapjára kitett ajánlóban így fogalmaz a Klasszikus Művészet és Kulturális Marxizmus című könyvről: „E könyv szerzőjét, Alejandro Pena Esclusát Hugo Chávez venezuelai elnök először csak politikailag, majd anyagilag lehetetlenítette el, azután elvette a szabadságát, és a politikai foglyok börtönébe vetette, majd elüldözte hazájából, hogy végül magyar állampolgárként Európában találja meg a békét és a biztonságot. De nem adta fel a harcot egy szabad Venezueláért. Mindezen viszontagságok során Alejandro Pena identitásának védelmében keresztény hitét és az ebben gyökerező klasszikus nyugati kultúrát tartotta maga elé pajzsként.” 

Esclusa szintén megfogalmazott egy rövid szöveget arról, hogy mire is kell gondolni kötete eszmei alapjával kapcsolatban. Mint írja: „A szerető Istent magasztalják, megerősítik, hogy az ember az ő képére és hasonlatosságára teremtetett, és védik a megváltoztathatatlan igazságokat, amelyek az egész emberiségre érvényesek, függetlenül időtől és helytől. Ahogy telt az idő, és különösen, amikor megértettem, hogy a nyugat erkölcsi és kulturális hanyatlása nem véletlen, hanem egy neomarxista terv következménye, sokkal jobban kezdtem kedvelni a nagy klasszikus műveket, és az említett tervvel szembeni ellenállás eszközeiként kezdtem értékelni őket. A venezuelai zsarnokság és a latin-amerikai marxizmus elleni hosszú küzdelmem során a klasszikus művészet nemcsak az üldöztetés, a börtön és a száműzetés elviselésére szolgált, hanem arra is ösztönzött, hogy őszülő fejjel is folytassam a harcot.”

A Matthias Corvinus Collegium, mely egy MCC Feszt nevű évenkénti rendezvényén vonultatja fel a számára értékes politikai, közéleti, környezetvédelmi, társadalmi és kulturális személyiségek által képviselt ügyeket, projekteket, műveket, szintén elárult pár dolgot Alejandro Pena Esclusa-ról. Így írnak: „A São Pauló-i Fórum szakértője, amelyet 1990-ben Fidel Castro és Luis Inácio Lula da Silva brazil elnök alapított. A szervezet 48 baloldali pártot és mozgalmat tömörített Latin-Amerikából és a Karib-térségből (2019-re 200-ra nőtt a létszáma), hogy kommunista, szocialista és antiimperialista politikát erőltessenek az egész régióban. Négy könyvet írt a témában. Legutóbbi, A São Pauló-i Fórum kulturális hadviselése című könyvét széles körben terjesztik nemzetközileg.”

A Hungarian Conservative nevű angolnyelvű online sajtótermék pedig egy komolyabb lélegzetvételű interjú készített az íróval. A cikk felvezető részében ők is megemlítik a São Pauló-i Fórumot, mégpedig ekként: „A Fidel Castro és Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök által 1990-ben alapított São Paulói Fórum szakértőjeként Peña Esclusa jelentős mértékben hozzájárult a szervezet megértéséhez. A kezdetben 48 latin-amerikai és karibi baloldali pártot és mozgalmat tömörítő fórum tagsága 2019-re 200-ra nőtt. Célja a kommunista, szocialista és antiimperialista politikák előmozdítása volt a régióban. Peña Esclusa négy könyvet írt a témában, legújabb műve, a São Paulói Fórum kulturális hadviselése széles körben elterjedt nemzetközi szinten.” A Hungarian Conservative által vele készült beszélgetésben Esclusa többek között így fogalmazott: „Mindig azt mondom, hogy Magyarország és más közép-európai országok nagyon közel állnak Latin-Amerikához, a minket elválasztó távolság és a nyelvi különbségek ellenére, mert ugyanazt a nyugati zsidó-keresztény kultúrát osztjuk. Franciaországgal és Németországgal ellentétben Magyarországot nem érintette a kulturális marxizmus vagy a wokista ideológia, így népeink – latin-amerikaiak és magyarok – alapvetően ugyanazokat az értékeket vallják, amelyek az Isten, a haza és a család iránti szereteten alapulnak. Meggyőződésem, hogy nemzeteink együtt tudnak és együtt is kell működniük egy jobb jövő építésén.”