Kettős győzelemmel zárult a 2026-os Merítés-díj széppróza kategóriája: a zsűri Krasznahorkai László A magyar nemzet biztonsága, a közönség pedig Babarczy Eszter Apám meghal című kötetét választotta az év legjobb magyar prózai művének. A független, olvasók által alapított irodalmi díjat idén tizenkettedik alkalommal ítélték oda.

Krasznahorkai számára a díj különösen figyelemre méltó: 2017-ben már elnyerte a Merítés-díj zsűrijének elismerését a Báró Wenckheim hazatér című regényével. Mostani győztes könyvét a zsűri rövid, ugyanakkor rendkívül sűrű és sokrétű prózaként méltatta, amely a két központi szereplő találkozásán és kapcsolatán keresztül olyan kérdéseket jár körül, mint az emberi lét, a tudomány és a művészet viszonya, illetve a személyes és kozmikus idő.

A közönségdíjat Babarczy Eszter Apám meghal című kötete kapta. A Jelenkornál megjelent könyv egy apa–lánya kapcsolatot, illetve a szerző színházi rendező édesapjához fűződő viszonyát állítja középpontba. A közönség választásában vélhetően fontos szerepet játszott a könyv személyes hangja és a családi múlt kíméletlenül őszinte feltárása.

A Merítés-díj különlegessége abban rejlik, hogy a szakmai zsűri és az olvasóközönség véleménye egymás mellett jelenik meg. A díjat a kortárs magyar irodalmat szerető olvasók hozták létre 2014-ben, és az adott évben első kiadásban megjelent magyar művek közül választanak. A széppróza mellett líra, valamint gyermek- és ifjúsági irodalom kategóriában is díjaznak.

Az idei eredmény így egyszerre jelent újabb szakmai visszaigazolást a Nobel-díjas Krasznahorkai László számára, és fontos közönségsikert Babarczy Eszter személyes hangú könyvének. Külön érdekesség, hogy a széppróza idei mezőnyében a magyar irodalom több generációja és eltérő poétikai iránya találkozott – a Merítés-díj pedig ezúttal is megmutatta, hogy nem feltétlenül ugyanaz a könyv győz a kritikusok és az olvasók szemében.