Különös fordulatot vett Stefan Zweig egykori salzburgi otthonának története: miután Wolfgang Porsche osztrák–német üzletember és a Porsche felügyelőbizottságának elnöke váratlanul eladásra kínálta a Kapuzinerbergen álló, történelmi jelentőségű villát. Osztrák kulturális személyiségek kampányt indítottak azért, hogy az épület ne kerüljön ismét magántulajdonba, hanem a nagyközönség számára is hozzáférhető kulturális helyszínné váljon. 

A Paschinger Schlössl, amelyet Zweig életében „Villa Europa” néven is ismertek, 1919 és 1934 között volt az író otthona. A zsidó származású Zweig az osztrák fasizmus előretörése miatt 1934-ben elhagyta Salzburgot. A villa addig azonban nem egyszerűen lakóhelye volt: a ház a korabeli európai kulturális élet egyik találkozóhelyévé vált. Vendégei között olyan jelentős személyiségek is megfordultak, mint James Joyce, Thomas Mann és Richard Strauss, Romain Rolland.

A ház 2020-ban került Wolfgang Porsche tulajdonába, mintegy 8,4 millió euróért. Porsche jelentős összegeket fordított a felújítására, majd egy mintegy 500 méteres, a Kapuzinerbergen átvezető privát autóalagút megépítését is kezdeményezte, amely a gyűjteményében lévő autók számára biztosított volna közvetlen megközelítést. A terv komoly társadalmi és politikai ellenállást váltott ki Salzburgban. A hatóságok végül 2025-ben engedélyezték a beruházást, az engedély azonban csak 2028 végéig érvényes. 

Porsche most úgy döntött, építkezés helyett piacra dobja a villát. A nemzetközi ingatlanpiacon mintegy 12,7 millió eurós áron kínálják, és az értékesítési ajánlat egyik különleges elemeként éppen a már engedélyezett alagút szerepel. A Porsche érdekeltségébe tartozó ingatlanmenedzsment megerősítette az eladás szándékát, de a tulajdonos döntésének pontos okát nem közölte. A salzburgi sajtóban ugyanakkor az a magyarázat jelent meg, hogy a Porsche körül kialakult alagútvita és az üzletemberekkel szembeni helyi kritikák is szerepet játszhattak a döntésben. 

Az eladás szándéka rövid idő alatt aktiválta az osztrák kulturális életet. Harald Krassnitzer színész, Hubert von Goisern zenész és Karl-Markus Gauß író nevével fémjelzett bizottság online petíciót indított, amely azt szeretné elérni, hogy az épületet állami segítséggel vásárolják meg, és tegyék hozzáférhetővé a közönség számára. A kezdeményezés szerint a villa nem pusztán egy híres író egykori lakóháza, hanem az osztrák és az európai kulturális emlékezet része. 

A Salzburgi Egyetem máris jelezte, hogy kész lenne megvásárolni az ingatlant, és a szövetségi kormánnyal tárgyalások is folynak az esetleges finanszírozásról. Az egyetem rektora, Bernhard Fügenschuh szerint a vásárlásra most kínálkozó lehetőség rövid időn belül eltűnhet, ezért az intézmény akár átmeneti tulajdonosként is szerepet vállalna, amíg sikerül hosszabb távú finanszírozást és működési modellt kialakítani. 

A város és Salzburg tartomány azonban egyelőre nem vállalta a mintegy 13 millió eurós vételár kifizetését. A tartomány vezetése a szűkös költségvetésre hivatkozott, miközben a jobboldali FPÖ egyik vezetője, Marlene Svazek úgy foglalt állást, hogy Salzburgot nem kellene múzeummá alakítani, hanem inkább befektetők számára kellene vonzóvá tenni. 

A történetben különös iróniát jelent, hogy maga Zweig annak idején éppen a villa autóktól való elérhetetlenségét tartotta egyik bájának: az épülethez több mint száz lépcsőn kellett feljutni. A 21. században viszont éppen egy autóalagút lett az épület történetének egyik legvitatottabb fejezete. 

A mostani kampány így valójában arról is szól, hogy mit tekintünk kulturális örökségnek. Egy történelmi épület megőrzése önmagában még nem feltétlenül jelenti annak kulturális megőrzését. A Zweig-villa akkor válhatna igazán élő emlékhellyé, ha nem csupán kívülről őrzött műemlék, hanem olyan tér lenne, ahol az író életéről, Európa eszméjéről, a száműzetésről, a humanizmusról és a 20. század tragédiáiról lehet beszélni.