Július 5. és 9. között Kuala Lumpur adott otthont a 35. Nemzetközi Kiadói Kongresszusnak, amelyet a Nemzetközi Kiadói Szövetség (International Publishers Association – IPA) a Maláj Könyvkiadók Szövetségével (MABOPA) közösen rendezett meg. A közel ötszáz résztvevőt, mintegy negyven ország kiadóit, szakmai szervezeteit és iparági vezetőit felvonultató esemény nem csupán konferencia volt, hanem a globális könyvkiadás jövőjéről szóló stratégiai fórum is. A tanácskozás középpontjában a mesterséges intelligencia, a szerzői jogok, a szólásszabadság, az olvasás jövője és a fenntartható könyvkiadás állt.

A kongresszus mottója – „Publishing Intelligence, Sustaining Forward” – arra a kettős kihívásra hívta föl a figyelmet, amellyel a könyvszakma ma szembenéz: miként lehet kihasználni az új technológiák előnyeit anélkül, hogy sérülnének a kiadói függetlenség, a szerzői jogok és az emberi alkotómunka alapvető értékei.

A mesterséges intelligencia uralta a vitákat

A kongresszus legélénkebb vitái kétségkívül a generatív mesterséges intelligencia körül bontakoztak ki. Bár a résztvevők többsége egyetértett abban, hogy az AI jelentős segítséget nyújthat a szerkesztési folyamatokban, a fordításban, a metaadat-kezelésben vagy az olvasói ajánlórendszerek fejlesztésében, legalább ekkora hangsúlyt kapott az a kérdés is, hogy milyen feltételekkel használhatják a technológiai vállalatok a kiadók és szerzők tartalmait.

Több előadó hangsúlyozta: az AI fejlődése nem alapulhat azon, hogy a kiadók és szerzők műveit engedély nélkül használják fel nyelvi modellek tanítására.  Ennek megfelelően a szerzői jogok tiszteletben tartása, az átláthatóság és a méltányos díjazás a kongresszus egyik legfontosabb üzenete lett. A vita ugyanakkor nem az AI elutasításáról szólt, hanem arról, hogy a technológiai innováció csak akkor lehet fenntartható, ha együtt jár a kreatív iparágak gazdasági fenntarthatóságával is.

Olvasási válság és oktatás

A mesterséges intelligencia mellett sok szó esett a globális olvasási válságról is. A résztvevők szerint számos országban csökken azoknak a száma, akik rendszeresen olvasnak, miközben romlanak a szövegértési eredmények is. A kiadók szerint az olvasáskultúra megerősítése nem csupán kulturális kérdés, hanem gazdasági és társadalmi befektetés is.

A tanácskozáson külön szekció foglalkozott az oktatáshoz kapcsolódó kiadványokkal, a digitális tananyagokkal, az ASEAN-régió együttműködésével, valamint azzal, hogyan lehet az olvasást ismét a társadalmi mobilitás egyik alapjává tenni.

Sokszínűség, hozzáférhetőség és fenntarthatóság

A kongresszus résztvevői kiemelt figyelmet szenteltek a befogadó könyvkiadásnak is. A szakmai vitákban rendszeresen előkerült az akadálymentes kiadványok fejlesztése, a nyomtatott szöveget nehezen olvasó emberek hozzáférésének javítása, valamint a kisebb nyelvek és őshonos kultúrák irodalmának támogatása.

Szintén hangsúlyos téma volt a környezeti fenntarthatóság. A kiadók egyre nagyobb szerepet szánnak a felelős papírbeszerzésnek, az ellátási láncok átláthatóságának és a fenntartható üzleti modellek kialakításának.

A szabadság nem magától értetődő

A kongresszus talán legfontosabb témája idén is a Freedom to Publish, vagyis a kiadás szabadsága volt. A világ számos országában továbbra is üldöznek kiadókat, tiltják be könyvek megjelenését vagy korlátozzák a szabad véleménynyilvánítást. Az IPA vezetői hangsúlyozták, hogy a kiadók feladata nem pusztán könyvek előállítása, hanem a demokratikus nyilvánosság fenntartása is.

E gondolat szimbolikus megerősítéseként adták át az idei IPA Prix Voltaire díjat, amelyet az egyiptomi El Maraya kiadó vehetett át, külön elismerésben részesítve Mohamed Hashemet is a szabad könyvkiadás érdekében végzett több évtizedes munkájáért. A díj ismét emlékeztetett arra, hogy a világ számos részén a könyvkiadás ma is bátor polgári kiállást jelent.

A Kuala Lumpur-i Nyilatkozat

A kongresszus végén elfogadott Kuala Lumpur Declaration nyolc pontban foglalta össze a nemzetközi kiadói közösség közös vállalásait.

A dokumentum szerint a kiadók:

• elkötelezik magukat az etikus és átlátható mesterséges intelligencia mellett, amely tiszteletben tartja a szerzői jogokat és méltányos díjazást biztosít a jogosultaknak;
• megerősítik, hogy a szólás, az olvasás és a kiadás szabadsága nem képezheti politikai alku tárgyát;
• fellépnek a világméretű olvasási válság ellen;
• szorosabb együttműködést sürgetnek a kormányokkal az oktatási kiadás fejlesztésében;
• támogatják a kulturális, nyelvi és társadalmi sokszínűséget;
• előmozdítják az akadálymentes könyvkiadást;
• összekapcsolják a könyvkiadást a fenntartható fejlődési célokkal és a klímavédelemmel;
• valamint új nemzetközi partnerségek kialakítását vállalják a fenti célok megvalósítása érdekében.

Több volt, mint szakmai konferencia

A Kuala Lumpur-i kongresszus legfontosabb tanulsága talán az, hogy a könyvkiadás ma már messze túlmutat a könyvek előállításán. A kiadók egyszerre kulturális intézmények, technológiai szereplők, szerzői jogi érdekvédők és a demokratikus nyilvánosság fenntartói.

A tanácskozás azt is világossá tette, hogy a mesterséges intelligencia korában a könyvszakmának arra kell törekednie, hogy az innovatív technológiák szabályait a kreatív alkotók, a kiadók és az olvasók érdekeinek figyelembevételével alakítsák ki.

A Kuala Lumpur-i Nyilatkozat ennek megfelelően nem pusztán szakmai állásfoglalás, hanem egyfajta jövőkép is: olyan könyvkiadást képzel el, amely egyszerre innovatív és felelős, technológiailag nyitott, ugyanakkor következetesen védi az emberi alkotás, a szerzői jog és a szabad gondolkodás értékeit. Olyan kérdések ezek, amelyek nemcsak a könyvszakma, de modern civilizációnk egésze számára is meghatározó jelentőségűek.