Április 24–25-én új szereplővel bővült a hazai könyves rendezvények palettája: a bookvibeZ Fesztivál a Millenáris D épület falai között kísérelte meg azt, amire Magyarországon eddig nem volt példa – az online könyves közösségek, elsősorban a BookTok és a Bookstagram világának fizikai térbe emelését.

A hazai sajtó beszámolói szerint a fesztivál egyik legfontosabb újítása éppen ez a koncepció volt: nem klasszikus könyvvásárként vagy irodalmi fesztiválként definiálta magát, hanem közösségi élményként, ahol az olvasás köré szerveződő digitális kultúra találkozhat a személyes jelenléttel. A szervezők – akik között könyvszakmai szereplők, kommunikációs szakemberek és influenszer-közösségekhez kötődő koordinátorok egyaránt megtalálhatók – kifejezetten a fiatalabb generációk megszólítását tűzték ki célul. A koncepció mögött az a felismerés áll, hogy az olvasási trendeket ma már jelentős részben a közösségi média alakítja, és ezt a dinamikát a könyvszakmának nemcsak követnie, hanem integrálnia is érdemes.

A programkínálat ennek megfelelően jóval túlmutatott a hagyományos könyvbemutatókon. A beszámolók kiemelik a közönségtalálkozókat, ahol népszerű hazai és nemzetközi szerzők mellett BookTok- és Bookstagram-tartalomkészítők is színpadra léptek. Ezek az események nem egyszerű dedikálások voltak, hanem interaktív beszélgetések az olvasói élményekről, a könyves tartalomgyártás kulisszatitkairól és arról, miként válik egy-egy kötet virálissá.

Külön figyelmet kaptak a workshopok és kerekasztal-beszélgetések, amelyek a digitális könyvkultúra működését járták körül. A résztvevők betekintést nyerhettek abba, hogyan épül fel egy sikeres könyves profil a TikTok vagy az Instagram felületein, milyen szerepe van az algoritmusoknak az olvasási trendek alakulásában, és hogyan változik a kritika fogalma az influenszerek korában. A sajtó értékelése szerint ezek a programok nemcsak a laikus közönség, hanem a szakma számára is fontos diskurzust indítottak el.

A fesztivál hangulatát a beszámolók következetesen „fesztiválszerűként” írják le: a könyvek mellett hangsúlyosan jelen volt a vizualitás, a fotózható installációk, tematikus standok és közösségi terek világa. A látogatók számára lehetőség nyílt arra, hogy saját tartalmakat gyártsanak, ajánlóvideókat készítsenek, vagy egyszerűen csak találkozzanak azokkal az arcokkal, akiket addig csak a képernyőről ismertek.

A kritikai reflexiók ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a bookvibeZ Fesztivál egyfajta kísérlet: kérdés, hogy hosszabb távon mennyire képes egyensúlyt teremteni a szórakoztató, közösségi élmény és a mélyebb irodalmi tartalom között. Egyes vélemények szerint a hangsúly olykor inkább az élményen és a jelenléten volt, mint magán az irodalmon – mások viszont éppen ebben látják a rendezvény erejét, mondván, új kapukat nyit meg az olvasás felé.

Összességében a bookvibeZ Fesztivál a hazai könyvkultúra izgalmas új irányát jelzi. Nem egyszerűen egy újabb esemény a naptárban, hanem annak a változásnak a lenyomata, amelyben az olvasás közösségi, megosztható és vizuálisan is formált élménnyé válik. A sokfelöl hallható elkeseredett hang ellenére is úgy tűnik, a könyvek világa nem szűkül, hanem új platformokon és új formákban terjeszkedik – és időnként visszatér a fizikai térbe is, hogy ott is közösséget teremtsen.