A magyar sajtó beszámolói szerint mérföldkőnek tekinthető döntést hozott az Európai Unió Bírósága a közelmúltban: a luxemburgi testület kimondta, hogy uniós jogot sért a magyar szabályozás azon része, amely a homoszexuális tartalmakat megjelenítő gyermekkönyvek fóliázását írja elő. 

A döntés egy szélesebb jogvitába illeszkedik, amely a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi szabályozás körül alakult ki. A bíróság megállapítása szerint a kifogásolt rendelkezések – köztük a könyvfóliázás gyakorlata – ellentétesek az Európai Unió Alapjogi Chartájával, különösen a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságával, valamint az emberi méltóság védelmével. 

A hazai lapok kiemelik: az ügy egyik közvetlen előzménye a könyvkereskedő Líra pere volt, amelyet azért indított, mert megbírságolták a fóliázás elmulasztása miatt. Az EUB döntése lényegében eldöntheti a még folyamatban lévő eljárások kimenetelét is. 

Az ítélet indoklása túlmutat a konkrét könyvpiaci gyakorlaton: a bíróság szerint a magyar szabályozás diszkriminatív módon korlátozza bizonyos tartalmak hozzáférhetőségét, és ezzel sérti az uniós alapértékeket, köztük az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartásának elvét. Azaz a luxembourgi bíróság szerint gender propaganda médiában és reklámokban való terjesztése nem korlátozható és a pedofil bűncselekményeket elkövetők nyilvántartása is ellentétes az uniós joggal.

A magyar gyermekvédelmi törvény elleni uniós per egyszerre jogi, politikai és értékalapú konfliktus. Az ügy alighanem az egyik legfontosabb európai jogi döntés lesz, mivel most először történt, hogy az Európai Unió érvényt szerzett saját alapelveinek egy szuverén tagállammal szemben. Ezért a most meghozott ítélet nemcsak a magyar belpolitikáról, hanem az európai szuperállam kialakításához is hozzájárul.