„Az Észak-fok, miközben jelöli földrajzi pozíciónkat, egyszersmind egy poétikai allúzió is, utal folyóiratunk fő profiljára” – mondta el Filip-Kégl Ildikó író, költő, kritikus, az újonnan induló Észak-fok alapító-főszerkesztője, a lap miskolci sajtótájékoztatóján, pénteken, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban. Az alapos tervezői és hosszas előkészítői munkálatokat követően megszületett bookazine minőségű kiadvány az észak-magyarországi régió kortárs irodalmi és művészeti értékeit gyűjti egybe, s mutatja be országszerte, valamint a határon túli magyarság körében. A negyedévente megjelenő irodalmi, művészeti, kritikai folyóirat teret kínál a szakmai párbeszédnek, alkotói ugyanis azt vallják, kritikai diskurzus nélkül nincs kulturális élet. 

– A lapegészt és az egyes rovatok karakterét úgy alakítottuk ki, hogy a szépirodalom és a társművészeti alkotások harmonikusan egymásra simulva képviseljék az értékelvűséget és az esztétikai minőséget. Ezzel összhangban, negyedévente megjelenő lapszámainkat kortárs képzőművészek munkáival illusztráljuk, jól áttekinthető struktúrával, letisztult, ugyanakkor invenciózus művészeti tipográfiával – fogalmazott a most induló folyóirat alapító-főszerkesztője. A lap küldetéséről elmondta, „egy irodalmi- művészeti folyóirat létjogosultsága, hogy szétsugározzon alkotásokat, mozgásba hozzon és mozgásban tartson szakmai diskurzusokat, irodalmi áramlatokat. Mindezek jegyében bízunk benne, hogy az Észak-fok idővel meghatározó erővé, a kortársi irodalom és a társművészetek interpretálásának fontos fórumává tud válni, s ilyenformán a regionalitásra épülő, ám egyetemességre törekvő szellemiséget sikerrel kiteljesítheti.”

A ma már Budapesten élő, de életműve nagy részét Miskolcon megalkotó Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, a Nemzet Művésze, a lap tiszteletbeli főszerkesztője is részt vett az eseményen. Serfőző Simon a miskolci folyóiratkultúráról szólva úgy fogalmazott, „születtek már itt olyan irodalmi-művészeti lapok, amelyek országos jelentőségű fórumokká tudtak válni.” A Kossuth-díjas író a miskolci Napjaink, és a Holnap irodalmi folyóiratok szellemiségéről beszélt (előbbinek a versrovatát vezette, utóbbinak főszerkesztőjeként dolgozott — a szerk.), melyek helyi kiadású lapokként fel tudtak zárkózni a mértékadó magyar irudalmi periodikák közé. „Nagyon fontos ez a lap, hiszen kulturális missziót teljesít. Én ugyan a szerkesztésében koromnál fogva már nem veszek részt, de örömmel és megnyugvással tölt el, hogy Miskolcnak van újra egy irodalmi-művészeti fóruma, mely tehetséges, szakmailag felkészült irodalmárok kezében van.” 

A jeles előd, a Holnap első száma 1990-ből

Filip Tamás József Attila-díjas költő, irodalmi rovatvezető az Észak-fok olvasatairól beszélt. 

– Folyóiratunk címe Adytól származik, tehát van egy erős beleágyazódása a nagy közösbe.  „Mint minden ember” – írja Ady, ami általános emberi vonatkozást sugall, maga a kifejezés a versben pedig a fenség és a titok között van, vagyis jó helyen... — fogalmazott. Hozzátette azt is, „ha arra gondolok, Észak-fok, önkéntelenül fölemelem a fejem, és a tekintetem valamit fent keres, és szinte automatikusan egy világítótorony jut eszembe, de utal arra az emberre is, aki messzire jutott, mert célja volt, mert keresett valamit.” A rovatvezető ezt követően beszámolt arról, hogy bár miskolci kiadású a lap, szerzőiket a teljes magyar nyelvterületről válogatják. „Egy lap presztízsét növeli, ha a kortárs irodalom meghatározó szerzőitől, a már beérkezett alkotóktól közöl írásokat, ezzel együtt a fiatal tehetségekre is figyelünk” — hangsúlyozta Filip Tamás, aki korábban a Magyar Napló és a Kortárs versrovatát szerkesztette. 

„Örömmel és támogatóan vettem részt a lap létrehozásában, mert a regionális szerepe, összművészeti célja lelkesít” – mondta Bodonyi Csaba az Észak-fok összművészeti rovatának vezetője, Ybl- és Széchenyi-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia Miskolci Csoportjának elnöke, hozzátéve, „ez ugyanis egybevág az MMA három éve létrehozott miskolci regionális műhelyének céljaival és területi illetékességével.” Kitért arra is, hogy az akadémia ugyan nem intézményesen, hanem tagjai és ösztöndíjasai révén vesz részt a lap életében, mint ahogyan azt az első lapszám már mutatja. „Célunk a régió lokális értékeinek bemutatása, azon specialitások megjelenítése, melyek országos érdeklődésre is számot tarthatnak.” Úgy fogalmazott, „régiónk igen gazdag kortárs képzőművészeti, építészeti, zene-és színházművészeti értékekben, a lap túlnyomórészt irodalmi tematikája mellett ezek a területek biztosítják az összművészetiséget. Az Észak-fok folyóirat és az MMA regionális csoportjának szellemisége szemléleti testvériségben vannak egymással, s a határon túli jelenlétet — különösen a Felvidékkel és Kárpátaljával való szoros kapcsolatot — egyaránt fontosnak tartják.” 

Az alapítók: Filip Tamás, Bodonyi Csaba, Filip-Kégl Ildikó és Mankovits Tamás

A lap szerkesztőbizottságának összetétele is jelzi, hogy a kiadvány megalkotói egyetemes magyar irodalomban gondolkodnak. Az Észak-fok munkatársa Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas kárpátaljai magyar költő, író, műfordító, Finta Éva József Attila- díjas, Sárospatakon élő, kárpátaljai magyar költő, Tóth László József Attila-díjas felvidéki magyar költő, író, műfordító, szerkesztő, valamint Simon Ferenc hódmezővásárhelyi kritikus, irodalomtanár. 

„Az Észak-fok irodalmi, kritikai és művészeti folyóirat nem pusztán tartalmában, de külalakját tekintve is magas minőséget képvisel” – fogalmazott Mankovits Tamás, a periodikát kiadó Magyar a Magyarért Népfőiskola Alapítvány elnöke, aki azt is elmondta, hogy az Artisjus támogatásának köszönhetően bookazin minőségben tudják kiadni a lapot. Az országos terjesztésű folyóiratot a Líra Könyváruház üzleteiben és az Írók Boltjában lehet megvásárolni, a tervek szerint április közepétől.