Artisjus Irodalmi Nagydíjas lett Bereményi Géza

Bereményi Géza kapta idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A díjat Azóta is élek című összegyűjtött novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért ítélték oda a 76 éves író-rendezőlegendának. A fődíjas mellett G. István László, Fenyő D. György, Keresztury Tibor és Gyimesi Emese részesült elismerésben.


Azóta is él

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Bereményi Géza az Azóta is élek című kötetével, valamint teljes írói életművével érdemelte ki. A Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező, a nemzet művésze 1946-ban született Budapesten. 1970-től Cseh Tamás dalainak szövegírója, az énekes élete végéig állandó alkotótársa. 1978-tól szabadfoglalkozású íróként él, 1985-ben készítette első önálló játékfilmjét, majd több egész estét betöltő filmet készített saját forgatókönyv alapján.

Számos színmű, novelláskötet és regény, köztük a Legendárium (1978), a Vadnai Bébi (2013) és a Magyar Copperfield (2020) szerzője. Laudációjában Bazsányi Sándor kiemelte: gyűjteményes elbeszéléskötete, az Azóta is élek minden egyes részletében a nem csak irodalmi sokféleségben megnyilvánuló irodalmi egység működik. „Bereményi annyira változik csak, amennyire a folyamatos létezéshez szükséges - az irodalom lehető legtágabb értelmében”.

Bereményi Géza fiatalkorát már többször is felidéztük, szerzőnk, Tarpay László töltött el vele szép éveket különböző füstös bridzs-asztaloknál, meg az egyetemi csehóban. Ezekben a cikkekben mesélt egyebek mellett Bereményi első novellájáról, vagy épp az úgynevezett kávéházi briddzsről, mely az írólegenda egyik kedvelt játéka.


Akiket még díjaztak

G. István László Úgy felejti nyitva című verseskötetéért részesült a szerzői egyesület elismerésében. A József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista 1972-ben született Budapesten, 1993 óta rendszeresen publikál a hazai folyóiratokban, eddig tizenhárom önálló verseskötete jelent meg. „A mai magyar költészet középnemzedékének egyik legérdekesebb költője (s talán legvirtuózabb versforma-mestere), rendkívül elegánsan és kitartóan építi életművét: ez évben oly szép és tartalmas verseskötetet adott ki, amely méltán tekinthető eddigi költészete csúcsteljesítményének” - írja Margócsy István a kötetről szóló méltatásában.

Keresztury Tibor a Hűlt helyem című regényéért kapta meg az elismerést. A József Attila-díjas író, szerkesztő, újságíró, irodalomtörténész, irodalomkritikus 1984-től publikál, tizenegy önálló kötete, kétszáz kritikája, tanulmánya, esszéje országos folyóiratokban, és mintegy háromszáz tárcája, publicisztikája jelent meg országos heti- és napilapokban. Gercsó Krisztián így szólt róla: „Keresztury néhol töredékes, máshol mikroszkópikus aprólékosággal kidolgozott, mesteri regényébe bele van préselve, tömörítve az a reménytelen csoda, amit úgy nevezünk, élet. És ennél többet hogy is várhatnánk egy munkától, ami a halálról szól”.

Gyimesi Emese Szendrey Júlia irodalmi pályafutása - Társadalomtörténeti kontextusok című monográfiájáért kapja a díjat. Az irodalom- és társadalomtörténész 2012 óta publikál különböző szakfolyóiratokban, tanulmánykötetekben, ismeretterjesztő lapokban, kutatói blogot vezet és négy önálló kötete jelent meg. Doktori fokozatát 2019-ben szerezte meg, disszertációja alapján készült a most díjazott monográfia. „Gyimesi Emese mindössze húszéves volt, egyetemista, amikor rátalált a maga hősnőjére. Nemcsak elemzi az életét, szövegeit, irodalmi pályafutását, de hozzáférhetővé teszi számunkra a forrásokat” - méltatja a díjazott munkáját Szilágyi Zsófia.

Fenyő D. Györgyöt az Útikalauz a vershez című kötetéért díjazzák. Fenyő György gimnáziumi tanár, egyetemi oktató, irodalomtörténész, pedagógiai szakíró, összesen 263 publikáció, közte öt önálló könyv szerzője. Eképp méltatta Báthori Csaba a kötetét: „Fenyő képes felszítani bennünk a különleges és mégis életbevágóan fontos költői beszédmód varázserejét, a zárt formákban megnyíló poétai lélek iránti rajongásunkat. Képes megteremteni bennünk a meggyőződést: költészet nélkül nem lehetünk meglett emberek, nem érdemes élnünk, nem érdemes emlékezni ránk”.


A díjról

Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az elismerés célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. A díjazottakról irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság dönt, a testületben idén Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Reményi József Tamás, Szilágyi Zsófia, valamint az idén márciusban elhunyt Szkárosi Endre vett részt.

A korábbi években többek között Takács Zsuzsa, Kovács András Ferenc, Berkovits György, Nádasdy Ádám, Pintér Béla, Tőzsér Árpád, Kukorelly Endre vagy Márton László részesültek az elismerésben. A díjakat június 13-án, a Magyar Zene Házában adták át a zenei Artisjus díjakkal együtt.