Francia író kapta az irodalmi Nobel-díjat
Csütörtökön, délután egy órakor a Svéd Királyi Akadémián bejelentették, hogy a hatvankilenc éves Patrick Modiano veheti át decemberben a 2014-es irodalmi Nobel-díjat. A testület indoklása szerint az írót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat és feltárta a náci megszállás mindennapjait.
Egy nemzedék kérdései
Modiano nem tartozik a Magyarországon igazán ismert szerzők közé. A francia nouveau roman és az egzisztencialista regény egyik nagy hatású képviselője, műveit a tömörség és a filozófiai mélység jellemzi. Regényeinek témája a holocaust utáni nemzedék én- és múltkeresése. Kíméletlen és egyben megbocsátó a háborúval, a múlttal, a gyermekkorral és a szülőkkel kapcsolatban, ám a háború utáni nemzedék örökségének feldolgozását kiemelkedően fontos feladatnak tartja. Ez a félmúlt ugyanis sokszor nehezen megragadható, gyakran a tisztázás helyett a felejtésbe merül, s így meg nem értett, át nem látott emberi sorsokat teremt.
Modiano e problémakör feldolgozására vállalkozik. Munkáit a nemzedéki önazonosság keresése, a káosz megértésének kísérlete, és a társadalom változásainak számbavétele jellemzi. Magyarázatot próbál találni az előtte feltáruló eseményekre, remélve, hogy a részletekből fel tudja építeni saját öntudatát, meg tudja határozni önmagát. Korának gyermekeként megkerülhetetlen témája a német megszállás története. Jóllehet ő csak 1945-ben – holland illetve olaszországi zsidó szülők gyermekeként – született nem ismerhette személyesen azt az időszakot, mégis vissza-visszatérő motívuma munkásságának szülei generációjának sorsa, élete.
Botrányos szövegek, komoly elismerések
A frissen Nobel-díjat kapott Patrick Modianónak 1967 óta hivatásos regényíróként, kizárólag az irodalomnak él. La Place de l'Etoile címen írott az első regénye 1968-ban jelent meg. A könyvet csak 2010-ben adták ki Németországban, angolra pedig a mai napig nem fordították le. Ennek okai elsősorban az író a vitákat gerjesztő, szatirikusan antiszemita megjegyzései.
Modiano egyébként 2012-ig harminchat regényt írt, de némelyik szövege első könyvének botrányos szellemét idézi. A Lacombe Lucien című politikai filmdráma –, amelynek forgatókönyvét írta – 1944-ben, Franciaország német megszállásának idején játszódik. A film nagy vihart kavart bemutatása után, sokak szerint sértette a franciák történelmi önérzetét.
A díj és a díjazottak
Az irodalmi Nobel-díjat az a szerző veheti át, „aki az irodalomhoz a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá”.
A 2010-es években a perui Mario Vargas Llosa (2010), a svéd Tomas Tranströmer (2011), a kínai Mo Jen (2012) és a kanadai Alice Munro (2013) kapta meg a legrangosabb irodalmi kitüntetést. Francia írók közül 2008-ban Jean-Marie Gustave Le Clézio részesült a díjban. Magyar írót egyszer ért ez a megtiszteltetés: Kertész Imre tizenkét esztendeje, 2002-ben a Sorstalanságért kapta meg díjat.
Az idei Nobel-naptár szerint hétfőn az orvosi, kedden a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díj győzteseinek neveit hozták nyilvánosságra, pénteken a Nobel-békedíjast mutatják be, jövő héten hétfőn pedig a közgazdasági Nobel-díjast. A kitüntetettek 8 millió svéd koronával gazdagodnak, ami átszámolva 269 millió 572 432 forintnak felel meg.
A díjátadó ünnepséget, amelyre az összes idei Nobel-díjas meghívást kap, hagyományosan december 10-én rendezik majd meg.
Egy nemzedék kérdései
Modiano nem tartozik a Magyarországon igazán ismert szerzők közé. A francia nouveau roman és az egzisztencialista regény egyik nagy hatású képviselője, műveit a tömörség és a filozófiai mélység jellemzi. Regényeinek témája a holocaust utáni nemzedék én- és múltkeresése. Kíméletlen és egyben megbocsátó a háborúval, a múlttal, a gyermekkorral és a szülőkkel kapcsolatban, ám a háború utáni nemzedék örökségének feldolgozását kiemelkedően fontos feladatnak tartja. Ez a félmúlt ugyanis sokszor nehezen megragadható, gyakran a tisztázás helyett a felejtésbe merül, s így meg nem értett, át nem látott emberi sorsokat teremt.
Modiano e problémakör feldolgozására vállalkozik. Munkáit a nemzedéki önazonosság keresése, a káosz megértésének kísérlete, és a társadalom változásainak számbavétele jellemzi. Magyarázatot próbál találni az előtte feltáruló eseményekre, remélve, hogy a részletekből fel tudja építeni saját öntudatát, meg tudja határozni önmagát. Korának gyermekeként megkerülhetetlen témája a német megszállás története. Jóllehet ő csak 1945-ben – holland illetve olaszországi zsidó szülők gyermekeként – született nem ismerhette személyesen azt az időszakot, mégis vissza-visszatérő motívuma munkásságának szülei generációjának sorsa, élete.
Botrányos szövegek, komoly elismerések
A frissen Nobel-díjat kapott Patrick Modianónak 1967 óta hivatásos regényíróként, kizárólag az irodalomnak él. La Place de l'Etoile címen írott az első regénye 1968-ban jelent meg. A könyvet csak 2010-ben adták ki Németországban, angolra pedig a mai napig nem fordították le. Ennek okai elsősorban az író a vitákat gerjesztő, szatirikusan antiszemita megjegyzései.
Modiano egyébként 2012-ig harminchat regényt írt, de némelyik szövege első könyvének botrányos szellemét idézi. A Lacombe Lucien című politikai filmdráma –, amelynek forgatókönyvét írta – 1944-ben, Franciaország német megszállásának idején játszódik. A film nagy vihart kavart bemutatása után, sokak szerint sértette a franciák történelmi önérzetét.
Mindazonáltal Modiano 1972-ben megkapta a Francia Akadémia regényeknek járó irodalmi díját a Les Boulevards de ceinture című alkotásáért, 1978-ban pedig a legrangosabb francia díjat, a Goncourt-díjat is odaítélték neki a Rue des boutiques obscures-ért.
Magyarul eddig négy kötete jelent meg: a Sötét boltok utcája (Bp.: Magvető, 1980.), az Augusztusi vasárnapok (Bp.: Elek és Társa Kiadó, 1996.), a Dora Bruder (Bp.: Vince Kiadó, 2006.) és A Kis Bizsu (Tarandus Kiadó 2014.).A díj és a díjazottak
Az irodalmi Nobel-díjat az a szerző veheti át, „aki az irodalomhoz a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá”.
A 2010-es években a perui Mario Vargas Llosa (2010), a svéd Tomas Tranströmer (2011), a kínai Mo Jen (2012) és a kanadai Alice Munro (2013) kapta meg a legrangosabb irodalmi kitüntetést. Francia írók közül 2008-ban Jean-Marie Gustave Le Clézio részesült a díjban. Magyar írót egyszer ért ez a megtiszteltetés: Kertész Imre tizenkét esztendeje, 2002-ben a Sorstalanságért kapta meg díjat.
Az idei Nobel-naptár szerint hétfőn az orvosi, kedden a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díj győzteseinek neveit hozták nyilvánosságra, pénteken a Nobel-békedíjast mutatják be, jövő héten hétfőn pedig a közgazdasági Nobel-díjast. A kitüntetettek 8 millió svéd koronával gazdagodnak, ami átszámolva 269 millió 572 432 forintnak felel meg.
A díjátadó ünnepséget, amelyre az összes idei Nobel-díjas meghívást kap, hagyományosan december 10-én rendezik majd meg.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból