Verszuhatag-közösség
Kicsoda Szabó Balázs?

És végső soron az sem kizárt, hogy Szabó Balázs létezik, sőt bizonyos fokig híres is – csak, sokunkhoz nem jutott el a híre ebben a nagy celeb-tolongásban – valóban meghirdette a maga kultúrkampfját, s ennek keretei között elindította a mostani verslavinát. Ebben az esetben természetesen köszönjük neki az ötletet, és biztosíthatjuk róla: ezentúl a hírességek között fogjuk számon tartani.
Igazi versbarátok

De bárkinek is jutott eszébe a szellemes kezdeményezés, az biztos, hogy telibe találta a Facebook népét.
Vagy legalább népének egy részét.A verslavina megdöbbentő lendülettel hömpölyög a közösségi portálon. Úgy tűnik, barátaink, és barátaink barátai, meg az ő barátaik, meg azoknak a barátai szeretik a verseket és aktuális kedvencüket örömmel megosztják másokkal.
A közzétett költemények pedig – igazán meglepő módon – korántsem a magyar irodalom legismertebb versei. Mintha lelke mélyén mindenkinek volna egy-két, esetleg fél tucat kedvence, olyasmi, amit nem az iskolai irodalom órán hallott-tanult, hanem, amit maga fedezett föl. Olyan versek jelennek meg a Facebookon, amihez olvasni kell, lapozgatni, verses kötetet böngészgetni.
Pontosabban mostanában elég hozzájuk az is, ha belépünk a közösségi oldalra, mert ömlenek az izgalmasabbnál izgalmasabb versek.„Három és fél órája verseket olvasok. Tegnap este nem, de tegnapelőtt ugyanígy ért véget a napom. Nagyon jó. ...és mennyi mindent elárul egy emberről, milyen verset szeret... vagy vállal...” – tette közzé az imént egy barátom.
Más valódi kulturális forradalomnak látja a vers-zuhatag áradását. Egy ismerős arc azt írja, azért csatlakozik a mozgalomhoz, „mert magam is szeretem a poémákat, meg persze azért is, hogy értelemmel töltődjenek a Facebook hírfolyamai…”
Átok és sznobizmus

Lackfi János költőnk a Facebook-forradalom mellett a szokásos átkokat is megemlíti:
„Megosztom egyik kedvenc magyar versemet (aki ismer, tudja, hogy nem egy ilyen van, hanem sok). Mert ha nem így tennék, elromlana a mosógépem, kirúgnának az állásomból, nem tudnék többé csomót kötni a nyakkendőmre, elromlanának a leleteim, megdöglene a kutyám, összedőlne a házam, és a helyén kitörne a Vezúv. Egyszersmind arra kérem tíz további ismerősömet, ők is küldjék tovább tíz ismerősüknek meg azok is tíznek-tíznek meg azok is tíznek-tíznek, az elméleti matematikusok meg számolják, ki, az összesen mennyi lesz végül. Hadd hömpölyögjön a verslavina, meghekkelve a Facebookot és maga alá temetve vicces pofáraeséseket, tengermély Coelho-idézeteket, tutidiétás tippeket, ételfényképeket (fogyasztás előtt és után), cukiságokat és rettentően felháborító, hihetetlenül döbbenetes tényeket, amikről hallgat a gonosz média, én nem is tudtam róluk, ugye, ti sem?”A líra valódi kedvelői rémülhetnek meg igazán az alábbi fenyegetéstől: „Továbbá figyelmeztetek mindenkit, hogy a világirodalom valamennyi nagyjának rettenetes átkai szerint az, aki megszakítja a láncot, a jövőben kizárólag az általános iskola hetedik osztályában tanult verselemzések szerint fogja tudni értelmezni a költészetet.”
De azért én gyanítom, hogy a legtöbben a lappangó sznobériát megcélzó átokformula miatt csatlakoznak a kedvencvers-lavinához. Igaz, a várható hatást csak kevesen mondják ki olyan nyíltan és őszintén, mint az, aki az alábbi szavakkal kísérte saját versét: „Én nem haragszom, ha megszakítod. Nyilvánvalóan nem ismersz egyetlen verset se. Attól még a barátom vagy.”
Egypercesek

A fiatalok többet olvasnak, mint az idősebbek
Sütő András szobrának felállítását ígéri a marosvásárhelyi önkormányzat
A kortárs magyar irodalom kiemelkedő alakja 84 éves volt