Igen, persze, tudom, hogy nem szabad egy még be sem fejeződött sorozatról írni (pláne rosszat nem), de a Disneyplus-csatornán nézhető, agyonreklámozott Alien – Föld (immár sorozat) annyira rossz (vagy ami még rosszabb: nem is rossz, csak olyan semmilyen… vagy ami még ennél is rosszabb: olyan… diznis), hogy akkor sem tudnák a hátralévő epizódok alatt jóvá tenni (és ezt a sokadik, kitinpáncél-lenyúzós lehúzást jóvátenni), amit így elrontottak, ha akarnák. 

De miért is akarnák? 

Na de akkor miért is ne írhatnánk már most róla? 

Domesztikálták ezt is, diznisítették a fenséges, hátborzongató, ősi emberi nyugtalanságainkat felkeltő és a legnagyobb kérdéseket felvető titokzatos Alien-világot, amelyet Ridley Scott megalkotott, de sajnos nem fejezett be előzményileg (a Prometheus és a Covenant után ugyanis még jönnie kéne még egy filmnek, amelyik az őseredeti Alienhez kapcsolja az előzményeket és kiteljesíti a mítoszt – de félő, hogy nem fog jönni, mert Ridley Scott ahelyett, hogy azt rendezné, például ezt a diznis izét egzekutív-prodjúszereli). 

Szomorú, mikor egy mítoszt nemcsak lehoznak a Földre (minden értelemben), hanem háziasítják, komilfóvá teszik, píszísitik – meg minden nyavalya, ami most divat… már ilyen Disney-körökben. 

Pedig van itt minden, mi (Disney-film-rajongó népek számára) szem-szájnak ingere: rákos/nagybeteg emberi (gyermeki) testből androidtestbe átmentett tudat és személyiség, őrült tudós, kapzsi Weyland-Yutani-igazgató (na ez legalább stimmel minden eddigi Aliennel), csomó hentelés, futkosós akció, gondterhelt nézés, a néző tiltakozása ellenére a legrosszabb döntések meghozatala (véletlenül se pusztítsuk el az idegen létformákat, hanem tanulmányozzuk őket biologiai-fegyverilegesen), összetartás, széttartás, multikulti, mindenféle és színű nációjú szereplő, sőt még alien-embrió is, és bár a harmadik epizódig szerelem még nem volt, félek, az is lesz, mert anélkül milyen, ugye. Ahogy a film közösségi médiás hirdetése alatt írta valaki kommentben: már csak az van hátra, hogy Mikiegér-füle legyen az Aliennek… 

Egyvalami hiányzik belőle: a titok. A mítosz. A Nagy Történet. A Nagy Magyarázat. Vagy legalább valami törekvésnek a látszata arra, hogy próbáljanak meg magyarázattal szolgálni. (Ami a Prometheus és a Covenant elévülhetetlen érdeme.) Az emberiségtörténet grandiózussága. Valami metafizika, valami filozófia, valami hol a helyünk a világban, univerzumban, hová megyünk, valami ilyesmi kérdés. Persze, lehet, hogy az utolsó részben majd benne lesz, de ugyan már, come on, ne vicceljünk… Addig viszont nézzük, ahogy futkosnak (komolyan mondom, egy hete nézem a harmadik részt, annyira unom, pedig több vér folyik benne, mint egy mészárszékben) a szereplők, meg olyan valószerűtlen dolgokat csinálnak, hogy egy kampóvassal fogva tartják és fölhöz szögezik az idegent, akinek – legalábbis eddig úgy tudtuk – univerzumfeletti az ereje, és tkp. nincs, amivel… lenyűgözni. A legidegesítőbb, jaj, mi is az, mert annyi minden van, hirtelen fel sem is tudom sorolni, szóval a legidegesítőbb viszont a főhősnő üdvözült/gügye/bájosnak-cukinak szánt/sejtelmesre tervezett mosolygása, amivel a legindokolatlanabb pillanatokban él, igen jó (rossz) érzékkel. (Igen, tudom, hogy aztat mutassák ezzel, hogy ő gyermeki és gyermeteg lélek, de nem vagyunk mik hüjjék, kérem, nekünk a seggünkben is fejünk van, ahogy Weöres Sándor írta volt.) 

Ja, két évvel játszódik az ős-Alien előtt, ami vicces, mert egyfelől hipermodern benne minden, de közben meg filmvilágilag mégiscsak olyan is kéne legyen, mint az, amit ugyebár 1979-ben forgattak a korabeli technológiai és vizuális körülmények között, szóval öröm nézni, mit kínlódnak össze a látványtervezők, hogy feloldják az ellentmondást, ami természetesen nem sikerül. (Gonosz sikollyal – mely az űrben is hallatszik – el.) 

Szóval itt gügye vigyorokon, unalmas hentelésen kívül semmi nincs, csak a fájdalmasan ismerős hollywoodi dramaturgia… lett akció, de odalett belőle az intellektus, anélkül meg pont annyit is ér az akció, amennyit sejtjük és tudjuk, hogy ér. Tényleg, ebből is szenny lett, mörcs-alapanyag, szinte látom, hogy a sorozat lezárulta után lehet majd alienes törcsit meg bögrét vásárolni, a gyerekeknek meg alienes kirakóst, illetve plüsst. Gyűjtőknek savas alien-bor, matrica, baseballsapka. 

Nem tudom megbocsátani sem a Romulusnak, amelyről szintén elég keresetlenül írtam (https://konyvkultura.kello.hu/szeles-vasznon/2024/09/04/fanyalgas-az-alien-rom-ulus-j-ai-folott), sem ennek a sorozatnak, hogy ide juttatták (bennem) az alig néhány megmaradt mítosz iránti alázatot és lelkesedést. Igen, én kerestem magamnak a bajt, mikor elkezdtem nézni, és már akkor gyanakodnom kellett volna, mikor láttam, hogy a Disney piszkál hozzá a témához… de már késő. Szóval aki teheti, és még őriz bármit a hajdani, első Alienekkel kapcsolatos tűzből, szerintem ne nézze meg. Vagy igen, azért, hogy lássa, mennyivel jobbak voltak azok, ott az elején. 

Noah Hawley: Alien – Earth. Filmsorozat. 2025. Megtekinthető a Disneyplus kínálatában.