A világ megmentése nemcsak szép és nemes feladat, de köztudottan a legszórakoztatóbb is. Különösen, ha az ember nyolc éves! És pláne, ha e nagy küzdelemben nem marad egyedül, mert maga mellett tudhatja a legjobb barátait.

Így, ha e kettő (mármint a lelkesedés és a barátok) adottak, nincs is más hátra, minthogy kieszeljen egy hatékony világmentő stratégiát. Éppen úgy, mint Agócs Írisz visszatérő főhőse, Mici. 

Agócs Írisz az egyik legismertebb magyar mesekönyv író-illusztrátor. Saját könyvei mellett számos magyar és külföldi mesekönyv (képi) megálmodója. Egyebek mellett neki köszönhetjük a Maszat, a Sári és a Cipelő cicák sorozat könnyed vonalvezetéssel megrajzolt, karakteres, mókás-bájos figuráit, de ő keltette új életre pl. Tandori Dezső medvés verseit is.

Saját könyvei közül a legnépszerűbb talán a Rajzolj egy krumplit sorozat, mely 2021-ben elnyerte az Év Leginnovatívabb Könyve díjat. (harmadik rész)

A Növényevő Gábor a szerző 2021-ben megkezdett sorozatába illeszkedik, mely vicces és magával ragadóan emberi történeteken, s színpompás képeken keresztül mutatja meg a gyerekeknek, hogyan tehetünk egy-egy apró lépést mindannyian bolygónk megőrzéséért. 

Az első rész (Márkó bácsi kertje) a klímaválság kérdéseit járta körül egy varázslatos kert titkain keresztül, ahol minden zöldebb és szebb a megszokottnál, mivel „Márkó bácsinak olyan kertje van, mint senki másnak a világon.” . A második kötet, a Tekla madarai mesébe rejtett, apró információk segítségével vitt közelebb a körülöttünk (akár a kertünkben) élő, lenyűgöző madárvilághoz, és azt is elárulta, hogy mi mindent tehetünk egyes madaraink megóvásáért.

A sorozat főszereplője (egy, az olvasókkal együtt cseperedő,) Mici névre hallgató kislány, akinek „az a terve, hogy megmenti a világot”. Így aztán annak rendje és módja szerint, egy erre kijelölt füzetbe, föl is jegyzi világmegmentő akcióterveit.

Hiszen ha az ember a nagy küldetésre indul, annak tisztázása sem mellékes, hogy merre is induljon a sok lehetséges útvonal közül. (Úgy tűnik ugyanis, hogy a világ elég sok ponton rászorulna egy kis kiigazításra, a lehetséges útvonalak száma tehát elvileg végtelen.)

De Mici számára ezúttal sem jelent problémát a menetirány kijelölése, mivel az ügy tisztázódik egy buszon elcsípett beszélgetésnek köszönhetően. Ebből ugyanis egyértelműen kiderül, hogy „nagy baj lesz a Földdel, ha az emberek nem változtatnak a húsevési szokásaikon”. Szóval itt kell kezdeni… 

Mici a csapatba ezúttal bevonja két legjobb barátját, Minkát és Bercit, no és erősítésnek a szomszéd Mohácsi Zsoltit, hogy „biztos ne legyen baj”, sőt még egy nála is fontosabb személyt: a kinézete és gondolkodása alapján jógira hajazó Növényevő Gábort, aki – ahogy erről a fedőneve is árulkodik, – kizárólag növényeket eszik.

Gábor hármójukat (és velük együtt az olvasókat) beavatja a vegetarianizmus rejtelmeibe. Először is elmagyarázza, hogy a vegák két okból mondanak le a húsevésről. Részben azért, mert nem szeretnének elpusztítani más (a növényeknél is magasabb szinten érző) élőlényeket, másrészt pedig azért, mert a húsevés önmagában is hozzájárul a Föld lakosságát érintő/veszélyeztető éhínséghez. (Azaz, hogy a túlnépesedés miatt a Föld lassanként nem tud ennyi ember számára megfelelő mennyiségű növényi élelmet termeszteni, különösen, ha a megtermelt növények jelentős részét nem emberi, hanem állati fogyasztásra fordítják.)

De tisztázódik az is, hogy némely rosszízű feltételezéssel ellentétben, a növényevők nem csak füvet vagy legfeljebb répát esznek, illetve az, hogy a vegetáriánusok sem teljesen egyformák, és a szerint, hogy mit (tejterméket, tojást, mézet, esetleg halat is) esznek-e, számtalan alcsoportjuk létezik. Akik, kiegészülve a húsevőkkel, olyanok, mintha „különböző harci törzsek lennének. Nem is csoda, ha veszekednek.”

A dolog hallatán Miciék csapata gyorsan le is utánozta a felnőtteket, és elhatározták, hogy ők is „ilyen evős-háborúsdit fognak játszani”, és aki nyer, az mondja meg a többieknek, hogy mit kell enniük. 

A totális összeütközésben a túrórudi-evő vegatörzs kapitánya hamar elbukott, lekaszabolta őt a tejmentes vegakapitány, de sajnos őt is elérte a baj, mert legyőzte a halevő törzsfőnök, majd végül mindannyiukat foglyul ejtette, és egy bokorhoz kötözte Zsolti, (aki a spenótra esküdött, ám a harc előtt azért befalta még a Mikától elkobzott rántott húsos szendvicset).

Szerencsére mielőtt a káosz totálissá vált volna, megérkezett Növényevő Gábor, és rámutatott, hogy a (világ)béke megteremtéséhez nem biztos, hogy harcokon keresztül vezet az út. „Ez a háborúsdi ötlet sajnos egy kicsit sem tetszett” neki. „Szerinte, ha szeretnénk megmenteni a Földet, az állatokat meg a természetet, akkor nem jó egymást agyonütni, mert az sem annyira kedves. Jobb, ha mindenki maga dönti el, hogy mivel tesz jót a világnak, meg magának.”

Így végül a törzsi gyűlésen meghozták a határozatot, hogy mindenki egyen azt, amit igazán szeret, és elég, ha mindenki csak egy kicsit lesz növényevő. (már ha nem akar egészen az lenni) Például jelöljön ki egy napot a héten, vagy egy-egy étkezést, amikor elengedi a húsevést – és máris megtette a maga parányi lépését a világ megmentéséért. 

Agócs Írisz: Növényevő Gábor, Mici Megmenti A Világot sorozat, Pagony Kiadó Kft. 2026.