Ha egy történelmiregény-író és egy képregényrajzoló összeáll, hogy egy különlegest alkosson együtt, abból csak jó születhet. Bán Mór, a Hunyadi regényfolyam szerzője és Fazekas Attila, a Tűzvihar 1956 vagy A teljes Gemini-jelentés című képregények alkotója ezúttal abba történelmi epizódba helyezték el hőseiket, melyről a Himnusz költője így írt: „S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.”

A Falkenstein tornyai című képregény kétségkívül a fantázia szüleménye, ugyanakkor a történet számos pontját igazolják a történelemkönyvek. A kiadó így foglalta össze a szövevényes históriát felvonultató kötet lényegét: „A fekete sereg különleges egysége, a Baphomet-osztag késve igyekszik csatlakozni a fősereghez, amely már rég Bécsújhely ostromára készül. Falkenstein városába érkezve azonban az a „megtiszteltetés” éri őket, hogy Beatrix királynét kísérjék előbb Falkenstein grófjának lakomájára, a közeli kastélyba, majd Mátyás király hadi táborába. Nem sejtik azonban, hogy Falkenstein gófja csak nemrégiben hódolt meg kényszerűségből Mátyásnak. A gróf árulásra készül, és amíg a lakoma tart, elrejtett zsoldosaival le kíván számolni a magyar hadi tábor lakóival, Beatrix királynét pedig foglyul akarja ejteni, hogy aztán tálcán kínálhassa Habsburg Frigyes császárnak, aki így, a fejedelmi tússzal a kezében könnyedén térdre kényszerítheti halálos ellenfelét, Mátyás királyt. A gróf terveit csak a kíséret tagjai, a Baphomet-osztag veterán zsoldosai akadályozhatják meg. Amikor egy időben kitör a harc Falkenstein tornyai közt és a magyar hadi táborban, csak a fekete sereg sokat tapasztalt harcosaira lehet számítani…”

Az ajánlóban arról is szó van, hogy ez a képregény nemcsak egymagában állja meg a helyét, de kiváló vizuális kiegészítője és előzménytörténete Bán Mór 2024 tavaszán megjelent nagysikerű történelmi kalandregényének, a Kinizsi fiainak (A fekete sereg 1.) kötetének. A briliáns szerzőpáros remélhetőleg további közös munkája lát majd napvilágot. Erről korábbi munkásságuk is lehet megerősítő tényező, hiszen mind Bán Mór, mind Fazekas Attila szívesen merült már el a történelmi vagy misztikus, illetve fantasy műfajokban. 

Bán Mór 15 részes Hunyadi-saga-ja, mely filmfeldolgozást is kapott a magyar történelem leginkább dicsőséges időszakát idézi meg, de az író közel húsz fantasy műfajú regény, illetve novellát tett már le az asztalra, nem beszélve tudományos-fantasztikus vonalon alkotott regényeire, melyeket 1983 óta ír rendszeresen. 

Fazekas Attila az 1970-es években tűnt fel, akkor újszerű stílusával, s akit aztán a Korcsmáros-, Sebők-, Zorád-féle képregényrajzoló „szentháromság” negyedik tagjának lehetett nevezni. Fazekas első komolyabb képregénypublikációja a Füles újság 1982-es egyik számában jelent meg, innentől kezdve jelentek meg képregényei, melyek népszerűsége az évek folyamán egyre növekedett.