A zseni, aki szerint igenis jó magyarnak lenni
Halálának évében, 80. születésnapja alkalmából jelent meg a vele készült nagyinterjú könyvváltozata. A Jankovics Marcell 80 – Útravaló gondolatok Jankovics Marcelltól, Beszélgetőtárs: Kurucz Éva teljes című kötetben a magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus beszélt életéről, munkásságáról és a világról, melyet oly sokszor és oly szemet gyönyörködtetően ábrázolt alkotásain.

A Méry Ratio Kiadó által gondozott kötettel kapcsolatban van lehetőségünk idézni a kiadói honlapon olvashatókat, még azok nem is annyira bőségesek. Így írnak a kötetről: „Ön miért nem ment el ’56-ban? Biztos nem lett volna ennyi szakmai küzdelem… [...] Abban az életkorban amikor ezt a kérdést sűrűn fölteszik az embernek azzal érvelve, hogy sokkal többre vittem volna két válaszom volt. A komoly: kit érdekelnének külföldön az én zömmel magyar témájú filmjeim és könyveim? Alkotóként mindig az volt a célom, hogy a magyart a más kultúrákkal egyenrangúnak mutassam be. Ha magyar színekben teszem azt a külföld is elfogadja. A tréfás: egy nagy idegen országban sok a helybéli kiskakas mind fel akar jutni a legmagasabb szemétdombra. Az ő nemzeti színeikben eleve hátránnyal indulok, de legjobb magyarként egyenrangú vagyok itthon is külföldön is. A magyar olimpiai bajnokoknál kell jobb példa? A magyarokat meg akarták fosztani a hazaszeretetüktől. Szerettem volna megmutatni nekik, hogy igenis jó magyarnak lenni.”
A kötetről az annak létrejöttét támogató Nemzeti Kulturális Alap is gondolatokat fogalmazott meg, így: „Kurucz Éva Jankovics Marcell-lal közös beszélgetőkönyve a művész nyolcvanadik születésnapjára készült, akkor is jelent meg, de Jankovics Marcell már nem vehetett részt nyolcvanadik születésnapi ünnepségén. (…) A nehéz sorssal induló gyermek Jankovics Marcell ártatlanul meghurcolt édesapja a börtönből járás- és beszédképtelen roncsként szabadul, s a gyerek Jankovics mégis meglátja-találja a maga számára a nehézségekből előbújó pozitívumot: a kitelepítésben a magyar vidék gazdag, megragadó világát: „tehénbőgéssel, a lovaskocsikkal, fecskékkel, eperfákkal, a Kőrös holtágának gazdag vadvilágával, mindazzal, ami már nincs”; a kezdetekben sokkoló élményű pannonhalmai gimnáziumba belenőve felfedezi a gótika, az egyházi zene és a középkor szépségeit; érettségi után esélye sincs továbbtanulásra, így indul pályája segédmunkásként, majd rajzolóként a Pannónia filmstúdióban.”
A könyvről az NKA munkatársai hozzátették: „A kötetből megtudhatjuk, hogyan gondolkodott Jankovics Marcell a kultúráról azon belül is a magyar kultúráról, hogyan kezdett művelődéstörténettel foglalkozni készülő rajzfilmjei kapcsán, s hogyan született később több mint negyven könyv e tárgyban kutakodásai következtében.” Emellett megszólaltatták a beszélgetőkönyv szerzőpárosának másik tagját, Kurucz Évát, a kérdezőt is: „„2021 elején írtam neki először e-mailt, és márciusban kezdtünk beszélgetni, a járvány miatt főleg a Skype-on keresztül. Május végén hunyt el, de a kéziratot jóvá tudta hagyni. Csak az maradt hátra, hogy milyen képek, illusztrációk kerüljenek be a kötetbe, ebben sokat segített a felesége, Rubovszky Éva. Tavaly októberben lett volna a 80. születésnapja, amely kapcsán egy ünnepséget szerveztünk, és pont attól lett ünnepi az alkalom, hogy bemutathattuk a könyvet. Méltó módon, szépen emlékeztünk rá.”
Egypercesek
A budai várkapitányok fantasztikus története
Ötéves mandátumot kapott az elnökség
A svéd bürokrácia, az emberség és a migránskérdés