Ezúttal Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistájának, illetve több könyv szerzőjének és televíziós műsorok vezetőjének, házigazdájának 2011-es művét kínáljuk. Az ős Kaján – verselemzés című kötet és szerzője volt olyan szerencsés, hogy arról a magyar irodalom és a magyar politika legendás alakja, Csurka István írt ajánlót. 

És akkor nézzük is, hogy mit gondolt Csurka István Bayer Zsolt Az ős Kaján – verselemzés című könyvéről, mely gondolatokat Méry Ratio Kiadó honlapján találunk meg. „Bayer Zsolt írt egy könyvméretű esszét – ő azt állítja: verselemzést – Ady Az ős Kaján-járól, és ebben folyton dübög a sámándob. Anélkül, hogy látnánk, vagy jelenlétét éreznénk hivatott verőjének. Talán csak egy távoli ihlet. Ős Kaján csak valami zeneszerszámot hozott magával Ady verse szerint. Mintha a sámándob iszonyú messzeségből dübögne ide, valahonnan a szent kelet vesztett boldogságából, de mégis nagyon közvetlenül. Veri maga Bayer, valamilyen azonosulási szándéktól vezérelve, s ez esszéírótól szokatlan.” Csurka így folytatja: „Bayer Zsolt, emberöltőket visszalépve, mintha ott bujkálna valahol az asztal körül, ahova ős Kaján leült a költő mellé. Mint sámántanonc? Minden egybeömlik? A vers, a verselemzés, Ady múltba és Bayer mába kötő gondolatai és ős Kaján időtlensége. Az egyik első nagyszerű fejtegetése az esszének, hogy ős Kajánnak nincs időérzéke, nincs ideje a mindig időt mérő, mindig siető Európához képest. És a tősgyökeres, ural-altáji magyarságnak sincs. Most sincs."

A kötet a megjelenéskor a Magyar Menedék honlapjának szerkesztőségét is megindította, aki többek között így fogalmaztak a Bayer Zsolt ezen könyvéről: „Az ős Kaján - Verselemzés című eme kiadványt Bayer Zsolt egy könyvméretű esszéje - ő azt állítja: verselemzés - iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik Ady Endre költészetét kedvelik, így az olvasók tudatában találkozhatnak egymással Bayer Zsolt mába kötő gondolatai és az ős Kaján időtlensége...”

A szerző könyve első megjelenése után 12 évvel, 2023-ban a Magyar Nemzet honlapján idézte fel ismét az ős Kaján alakját. Akkor ezt írta le többek között: „Ady megtagadott már mindent, amit meg lehet tagadni. Megtagadta osztályát, a vidék-Magyarország, kert-Magyarország évezredes megtartóját, a kis- és középnemességet, honnan érkezett, s osztályárulóként vetette bele magát a szabadkőművesség ürességébe, hogy majd egyikén az egyre ritkuló világos pillanatoknak vallomást tegyen a Korroboriban. S hiába álmodta önmagát az „asztag-város” lakójává, hiába siratta a „semmit, a másét”, megtagadta a vidék-Magyarország, kert-Magyarország másik évezredes megtartóját, a parasztságot is, hogy elhálja legperverzebb, legvisszataszítóbb nászát is, a kommunizmussal.”

Talán érdemes Ady verséről egy másik aspektusban is összevetést tenni. Ha beírjuk a Google-ba a költő ezen versének címét persze többféle találatot is kiad, de van, ahol egy Tóth Hajni nevű hölgy, aki hosszas analízisében egyebek mellett ezt írta: „Az ős Kajánt Révész Béla szerint Ady 1907 elején Párizsban írta egy nyugtalan, borozással töltött, átmulatott éjszaka után. Hajnaltájt ért haza, s akkor született a vers első strófája. Aztán bezárkózott szállodai szobájába, és három napig ki se mozdult onnan, csak hevert az ágyon és a versen dolgozott. Ady képalkotásának jellegzetes vonása, hogy szimbólumai nem feleltethetők meg valamilyen konkrét valóságnak (ezt areferencialitásnak nevezzük), hanem a képek és a motívumok öntörvényű módon rendeződnek hálózatba. A szövegen belüli egyes szimbólumok kapcsolatban állnak egymással és magyarázzák egymást. Ez jellemző Az ős Kaján című versre is, melynek központi figurája, az ős Kaján, Ady egyik leghíresebb és legrejtélyesebb szimbóluma. Nem tudjuk pontosan megmondani, hogy az ős Kaján kicsoda valójában és hogy mint jelkép mit is jelent.”

És hogy a Kedves Olvasóban ne legyenek kétségek, kérdőjelek, ajánljuk, hogy akár könyvárusoknál, akár könyvtárban, szerezze be a fenti említett Bayer Zsolt könyvet, illetve vegye magához a költő rendkívül izgalmas és érdekes költeményét.