Az állatok világa nélkül kevesebb az ember
Jeles napok alapján tematizált könyvajánló sorozatunkban ezúttal az október 4-ei Állatok Világnapját vettük az apropó alapjának. Reméljük, hogy állatbarátok, állattartók és az állatoktól némileg nagyobb távolságot tartók is szívesen fogadják a kínálat csalogatását.
Egy 19. századi tudós mai napig érvényes lexikonja
Emlékszem, nagyszüleimnél volt egy csomó régi könyv, ami már akkoriban, a cudar 70-es évek első felében sem volt már korszerű, de teljeséggel utalt egy rég volt világ hiteles ismeretanyagára. Ilyen volt az Új Idők több évfolyamának összefűzött számait tartalmazó vaskos könyv vagy a Brehm: Az állatok világa című lexikon. Ez utóbbit sokat lapozgattuk mi, unokatestvérek - mind a kilencen -, és mindig megcsodáltuk lapozás közben a kötetben lévő fantasztikus grafikákat, melyeken ismert és egzotikus állatok hosszú sorát ábrázolták.
Az Állatok Világnapja okán kíváncsi voltam, hogy végül is ki is volt Brehm, akinek munkásságához viszonyítva beszélünk mostanság természettudományokról és az is érdekelt, hogy most éppen hol tart Alfred Brehm híres, legendás természettudományi lexikonja. Az 1829-ben született és 1884-ben elhunyt német tudós számos könyvet adott ki, Magyarországra 1901-ben érkezett meg a talán főművének számító Az állatok világa.
A mestermunkának is mondható kötet annyiban is hiteles munka, hogy a szerző már örökölten a fauna kutatásának és vizsgálatának szolgálata adta élete lényegét. Apja, Christian Ludwig Brehm a német madártan tudományának egyik megalapítója volt, így nem csoda, hogy Alfredet érdeklődése odáig vitte, hogy természettudományi tanulmányai után megkezdte az állatokról szóló könyvei írását, megjelentetését.
Ezek mellett állatkerti igazgatói is volt, mégpedig Hamburgban, 1863-ban. Négy év múlva már Berlinben dolgozott, ahol megalapította az első nagy akváriumot, illetve folytatta a világ országainak beutazását, vizsgálatát, köztük Magyarországét is. 1878-ban meghalt felesége, majd – éppen amerikai oktatási turnéja ideje alatt – elhunyt egyik gyermeke is. A tengerentúlon súlyos betegségeket kapott, melyek következtében hazaérkezése után nem sokkal meghalt.
Az állatok világa című egyetemes ismeretanyagot összegző főműve immár több mint száz éve olvasható magyarul is, és számos kiadást ért meg. A kötetben fejezetekre bontva az etológia, az alsórendű állatok, a rovarok, a gerinctelenek, a madarak, az emlősök, a főemlősök szerepelnek mint nagy témakörök. És bár Alfred Brehm a 19. századi Európa tudósa volt, természettudományi lexikonja a mai napig elfogadott osztályozási tudástár az állatok világának megismerésében. A könyvet antikvár vonalon lehet beszerezni, ha éppen van, mert hogy igen népszerű portéka.
Terápiás könyvvel az állat pusztulása miatti gyász feldolgozásához
És ha állatok, akkor – legalábbis Magyarországon – először a legtöbbeknek az örök kedvenc, a kutya vagy a macska ugrik be. A legfanatikusabb állattartóknál a kutya és a macska családtagnak számít, a folytonos kényeztetés és „kedvében járás” már odáig fajult, hogy kívülről – de csak onnan nézve – látszik, hogy itt bizony fordítva van, mert az állat tartja az embert, hogy meglegyen mindene, ami fontos: az étkezés, a játék és a sok-sok simogatás.
De mi történik, ha a kutyus vagy a cicus elpusztul? A családtagként, hű társként az emberrel élő négylábú elvesztése valóságos trauma, melynek feldolgozása akár szakembert is igényel, bár kétlem, hogy a gyászt elszenvedők zöme terapeutához fordulna. Nekik szól Jeffrey Moussaieff Masson Elvesztett társaink című különleges könyve, melyben a kedvenc állat halála miatti gyászt helyes feldolgozásának állomásairól olvashatunk.
Az amerikai szerző nemcsak a tudomány felől közelíti meg a kényes témát, de gyakorlatokat is mellékel könyvében az általa kínált gyászfeldolgozó terápiához. Tény, hogy ez az a könyv, amire a legkevésbé mondjuk, hogy „szívesen ajánljuk mindenkinek”, de ha szükség van rá, akkor tulajdonképpen igen.
Masson, aki sokáig a New York-i könyveladási lista élbolyában volt ezzel a kiadványával, bevallottan a statisztikára alapozta ezen kötetének megírását, mivel számára is kiderült, hogy az emberek zöme szereti és tart maga mellett állatot, így azok elvesztése viszonylag gyakori eseménynek mondható.
Egy régi libapásztor hasznos tanácsai
Bálint gazda, civil nevén Bálint György Háziállatok a kertben című kötete egy olyan kiadvány, melyben egy igazi kertészhez és állatbarát életlátása, tapasztalatai olvashatók. A szerző ebben a kiadványban a kert és a háziállatok jó kapcsolatát, azok „fogásait”, hatékonyságot és harmóniát célzó praktikumait mutatja be. Az egyes fejezetekben az állatok lakó- és alvóhelyének kialakításáról, etetéséről, mozgásának biztosításáról, egészségének megtartásáról, esetleges idomításáról és tenyésztéséről ad hasznos információkat külön-külön fejezetekbe rendezve.
A 2020-ban elhunyt, növényekhez való ragaszkodásáról híres szakember a társ- és haszonállatok helyes tartásáról ír alapvetően, de úgy, hogy azt mindig összeköti a veteményes-, gyümölcs- illetve díszkertek környezetének világával. Aki számára ez a kettő üti egymást, annak rossz hír, hogy Bálint gazda szerint nem így van, hiszen az állatvilág mindig része volt a növényvilágnak, miért lenne ez másként egy mesterségesen fenntartott területen.
Az pedig talán többeknek is újdonság, hogy Bálint gazda gyerekkorában libapásztorkodással is foglalatoskodott, így látva meg az állat és növényvilág tökéletes együttállásának lényegét. A könyv egyben egy búcsú eleme is, mellyel a Kossuth Kiadó Bálint gazda Emlékfoszlányok, Minden héten szüret és Kertésznapló 2020 című kötetei mellett ezzel is tiszteleg az ország agrárszakértője előtt.
Egypercesek
Magyarország fotóalbuma
A Magyarország 365 fotópályázat képeiből készült könyvet mutattak be Budapesten
Nem átok a Kárpátok
Egy tükör, melybe nem biztos, hogy akarunk, de érdemes belenézni
Kösd össze a várost a saját történeteddel!
Hetedik alkalommal újra itt a városi elbeszélés-pályázata, az Álljon meg egy novellára!