Adj harminc napot az életedből és leszedünk a függőségedről! Ez is lehetne a reklámszövege Catherine Price új kötetének. A leszoktató könyvek most amúgy is menők, ezek között pedig jelentős részt foglal el a kortünetek számos mételye, ezúttal a mobilfüggőket szándékozik megszabadítani a Digitális detox című könyv révén a rabságból. De a nagy kérdés mindvégig ott motoszkál: vajon szükség van-e erre a leszoktatásra egyáltalán?

Kép forrása

Elképzelhetetlen dolgok
A másik nagy kérdés pedig az lehetne, hogy káros-e annyira a mobilfüggőség, hogy azt már gyógykezeltetni kell? Amikor egy emberöltővel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy valaki záros határidőn belül vonalas telefonhoz jusson a saját lakása okán, akkor azt mondom, hogy űrutazáshoz fogható előrelépés az idézett kőkorszaki állapotból odáig eljutni, hogy a mobiltelefon megvásárlásának idejénél nem több időt vesz igénybe manapság, hogy ott és akkor telefonáljunk a saját készülékünkön, amikor csak akarunk. 
Sőt mára ott tartunk, hogy az elmúlt tizenöt-húsz évvel ezelőtt és azóta születettek számára magától értetődő, hogy az embereknek van mobiltelefonjuk, illetve az okostelefonok elterjedésével ez a helyzet már ott tart, hogy közel ötmillió magyarnak van Facebook fiókja, illetve több mobiltelefont adnak el időről-időre, mint ahány magyar állampolgár él e hazában. 

Kép forrása

Napi kilenc óra
Mindennek örülhetnénk is, ha nem éppen a napokban látott volna napvilágot az a kutatás, amely szerint a mobiltelefónia hatása ma már a drogokéval vetekszik. 
A Pew Research legújabb kutatása szerint már nemcsak az idősebb generációi tagjai tartják aggasztónak, mennyi időt töltenek a tizenévesek telefonjuk nyomkodásával, hanem a fiatalok saját maguk is. A megkérdezett tizenhárom-tizenhét éveseknek több mint fele tartja úgy, hogy feleslegesen sokat instázik, facebookozik, twitterezik. A kutatás szerint az okoseszközt használó fiatalok negyvennégy százalékának az ébredés után az az első dolga, hogy megnézze, milyen üzeneteik és értesítéseik érkeztek. 
A vizsgálat eredménye szerint egy átlagos tinédzser napi kilenc (!) órát tölt azzal, hogy a kijelzőt bámulja, a nyolc-tizenkét éveseknél ez a szám hat óra, míg a nyolc év alattiaknál csak ötven perc. 

Kép forrása

Digitális mérgezés
Meg kell tehát fogadnunk Catherine Price tanácsait, mert tényleg létezik digitális mérgezés, ennek megfelelően ebből a mételyből ki kell jutnunk a digitális detoxikálás lehetőségével. Okos emberek azt is megmérték, hogy egy átlagos európai polgár naponta százötvenszer veszi elő mobilját és nézi meg azt. A könyvben valóban egy harminc napos ciklust figyelembe véve a szerző pontról pontra vezeti végig a digitális függőségben szenvedő alanyt, hogy miként lehet lejönni a „szerről”, azaz a végeláthatatlan mobilozásról, illetve az azon, valamint hasonló kütyükön elkövetett, kiélt internetezésről. A kényszer alatt állóknak tehát már nem kell félni, itt az új terápia. 
Rossz hír, hogy mobilon még nem érhető el az applikációváltozat…