„Író vagyok, de minden az olvasással kezdődött. Mert a könyv menedék, miközben kinyitja előttem a világot. Nem ismer távolságot, sem időt, ahol a fikció is valóság és a valóságot is átjárja a képzelet. Minden egyes könyvvel egy másik világba léphetek. Aztán egy napon rájöttem, én is akarok teremteni másik világot. Másik életet. Másik valóságot. Azóta író vagyok” – vallja Bauer Barbara, akinek mára már több mint huszonöt regénye jelent meg, és az egyik legolvasottabb és legsokoldalúbb kortárs női szerzőnk.

Történelmi, romantikus és századokon átívelő családregényei mellett életrajzi művei és a lélek mélyére ásó, pszichológiai igényű, a mában játszódó történetei is megtalálták hűséges olvasóikat. Írásaiban gyakran fonódik össze múlt és jelen, valóság és fikció, miközben a történelmi háttér mögött mindig az emberi sorsok állnak a középpontban.

Első regénye, a később trilógiává bővült Légikisasszonyok a repülés különleges világába enged betekintést saját, hiteles élmények alapján, hiszen a szerző maga is tizennyolc éven át dolgozott légiutas-kísérőként, így belülről ismeri ezt a zárt, sokszor misztikusnak tűnő világot. Ez a személyes tapasztalat már pályája kezdetén megmutatta, hogy Bauer Barbara nem csupán mesél, hanem világot teremt, mégpedig alapos kutatómunkára és saját élményekre támaszkodva.

Történelem és lélek 

Történelmi regényeiben elsősorban a magyar történelem olyan epizódjait dolgozza fel generációkon átívelő, többnyire fiktív családok hétköznapjain keresztül, amelyek a mai napig hatnak az életünkre. „A szerelmi szál olyan ezekben a történetekben, mint a pulóverekben a norvég minta. Szépen vissza tudnám fejteni, ki tudnám venni a történetből, és akkor is kerek lenne. Mindig két történetet írok, egy szerelmeset és egy történelmit, és ezeket összefonom. Nekem a romantikus rész mindig egy kicsit feloldozás a történelem súlyával szemben” – fogalmaz a szerző a művei jelentős részét kitevő történelmi-romatikus regényeiről. 

A történelem súlya olyan sorsfordító események képében jelenik meg a műveiben, mint a holokauszt, Trianon, a doni tragédia vagy akár a század eleji lakosságcserék, de ezek nem pusztán háttérként szolgálnak a történetek középpontjában álló emberi kapcsolatok, döntések és érzelmek mögött. A szerző alkotói módszerének egyik legfontosabb pillére ugyanis az alapos kutatómunka. Egy-egy regény megírását hosszú felkészülés előzi meg, amelynek során nemcsak könyvekből és levéltári forrásokból dolgozik, hanem személyes tapasztalatokat is gyűjt. Volt, hogy mesterségeket tanult ki – például a Porlik, mint a szikla kedvéért péknek tanult, a Gutenbergről szóló Bíborbetűk előtt pedig elment egy könyvkötőtanfolyamra –, máskor speciális történelmi vagy technikai ismereteket sajátított el. Az anyaggyűjtés után, az írás  intenzív, hat-nyolc hetes szakaszában pedig már teljesen az alkotásra koncentrál.

Emlékezetes regényei

Bauer Barbara életművében számos emlékezetes regény található. A leggazdagabb árva a műveltségéről és jótékonykodásáról ismert Wenckheim Krisztina grófnő történetét dolgozza fel, és elénk tárul benne a 19. század második felének Magyarországa: megelevenednek a nemesi uradalmak hétköznapjai és fényűző ünnepei, a kiegyezés korabeli Pest-Buda mozgalmas élete, miközben érzékenyen mutatja be Krisztina útkeresését.

Az Elsuttogom százszor arra keresi a választ, hogy honnan jövünk, és milyen terheket halmoztak ránk felmenőink. Mialatt a főszereplőt mindinkább magába szippantja nagymamája naplója, melynek lapjain egy időtlen szerelem felemelő és szívszorító története bontakozik ki, saját sorsa is gyökeres fordulatot vesz egy férfi váratlan felbukkanásával.

A Kétszáz éves szerelem című regény egy évszázadokon átívelő, mágikus szerelem története, amelyben párhuzamosan elevenedik meg a híres szegedi boszorkányperek sötét időszaka és a két világháború közötti Magyarország falusi valósága. 

Az Egy estély a kastélyban visszatér Szabadkígyósra, a Wenckheim-kastélyba, és Krisztina grófnő családi körének miliőjébe és az arisztokrata világba repíti az olvasókat, akik tizenkét novella révén egy főúri est szervezésébe pillanthatnak be. A könyv különlegessége, hogy a képzeletbeli estély során felszolgált ételek valódi receptjei megtalálhatók a kötet végén, egy fotókkal illusztrált receptmellékletben. A kastély 19. századi recepteskötetéből Fodor Mihály mesterszakács válogatott és álmodott újra tizenkét fogást.

A hídépítő

Az írónő legújabb munkái közé tartozik A hídépítő – A jövő kezdete, amely már megjelenésekor nagy figyelmet kapott. A szerző hosszú évek óta Békéscsabán él a családjával, és ebben a regényében a város történetét mutatja be egy család történetén keresztül. A mű, címéhez méltón, összekapcsol múltat és jelent, sorsokat és történelmi korszakokat. Külön izgalmas, hogy hamarosan érkezik a második kötet (A hídépítő – A múlt ereje), amely tovább mélyíti és bővíti ezt az összetett világot. 

Bauer Barbara munkássága többek között azt mutatja, hogy a történelmi regény műfaja ma is élő és sokszínű. Könyvei nemcsak szórakoztatnak, hanem gondolkodásra is késztetnek: arra, hogy megértsük a múltat, és általa talán közelebb kerüljünk önmagunkhoz is.