Katona az izraeli háborúkról
Az 1948-ban létrejött Izrael állam három háborúját örökíti meg Csomós Róbert a Vérző sziget című könyvében. A kötet – ahogy oly sok minden a modern kori Izraellel kapcsolatban – nem minden érzékenységtől, sértődéstől mentes, mármint, ami a reakciókat illeti. Csomós mégsem törődik azzal, hogy kinek az esetleges érzékenységét sérti, hiszen nemcsak tanúja volt az izraeli háborúknak, hanem katonaként részese is, így csupán annyit ír le, amennyit a maga szemszögéből és az általa megismert információkból összeállított.

Kép forrása
Az 1930-ban született, s néhány éve elhunyt szerző az 56-os forradalom idején távozott Magyarországról, dobtáras géppisztolyával együtt. Könyve ennél a pontnál indul, amikor a zsidó származású fiatal magyar a menekülttáborban lehetőséget kap, hogy izraeli állampolgárként élje tovább az életét. Csomós – lemondása alapján – a kínálkozó lehetőségben minden változatot figyelembe véve, az egzisztenciális szempontoknak is teret engedve választja ősei hazáját, ahol később számos szakma, hivatás végzésével illeszkedik be a hatvanas évek izraeli társadalmába.

Kép forrása
Három háború
Az ekkor, Egyiptommal és Szíriával folytatott, több (egész pontosan három) kisebb háborúról ír a kiskatona, a kisember, a harmincas éveiben járó, energikus férfi nézőpontja alapján. És bár 1991-ben, „a rendszerváltás hírére” hazatért Magyarországra, számos regényével, novellájával emlékezik meg az Izraelben eltöltött időkről, s főként, mint egyfajta haditudósító, a három háborúról.
Pók Attila recenziójában a kötet sajátos, történelem-teremtő erejét emeli ki: „Hogyan lesznek az eseményekből összefüggő történetek, a történetekből történelem? A múlttal hivatás szerint foglalkozók, a múltat „csak” megéltek és az arra emlékezők is sokat töprengenek, vitatkoznak ezekről a kérdésekről. Mindazok, akik tolluk élénk megjelenítő erejével képesek elénk tárni eseménydús életüket, gyakran többet tudnak erről mondani, mint vastag monográfiák szerzői.”

Kép forrása
Dokumentarista igénnyel
A szerző ezzel a regényével egy mindmáig hiányzó részt próbált kitölteni, hiszen magyar nyelven kevés hiteles, szubjektív, egyszerre dokumentarista igényű és mégis olvasmányos regény látott napvilágot, mely ezekről a közel-keleti háborúskodásokról szólt. Csomós Róbert könyve egy be nem fejezett kötet, vagyis egy olyan mű, melynek folytatását, kiegészítését a szerző megtette volna, de a kiadó nem vállalta, így annak „elhallgatott” részeit később az interneten, a leleplezo.hupont.hu portálon publikálta.
A Vérző sziget így is fontos munka, egy általunk, európaiak által kevéssé ismert, forrongó, folytonosan küzdő közel-keleti gócpont jelentős eseményeiről ad számot. A kötet most is érdekes újra aktualizálta azt a történelem, és egészen addig aktuális lesz, amíg biztos béke nem köszönt a Közel-Keletre. De hol van az még…

Kép forrása
Önéletrajzi alapon
Regénye önéletrajzi alapú, szubjektíven is hiteles, izgalmas, kalandos történet.Az 1930-ban született, s néhány éve elhunyt szerző az 56-os forradalom idején távozott Magyarországról, dobtáras géppisztolyával együtt. Könyve ennél a pontnál indul, amikor a zsidó származású fiatal magyar a menekülttáborban lehetőséget kap, hogy izraeli állampolgárként élje tovább az életét. Csomós – lemondása alapján – a kínálkozó lehetőségben minden változatot figyelembe véve, az egzisztenciális szempontoknak is teret engedve választja ősei hazáját, ahol később számos szakma, hivatás végzésével illeszkedik be a hatvanas évek izraeli társadalmába.

Kép forrása
Három háború
Az ekkor, Egyiptommal és Szíriával folytatott, több (egész pontosan három) kisebb háborúról ír a kiskatona, a kisember, a harmincas éveiben járó, energikus férfi nézőpontja alapján. És bár 1991-ben, „a rendszerváltás hírére” hazatért Magyarországra, számos regényével, novellájával emlékezik meg az Izraelben eltöltött időkről, s főként, mint egyfajta haditudósító, a három háborúról.
Pók Attila recenziójában a kötet sajátos, történelem-teremtő erejét emeli ki: „Hogyan lesznek az eseményekből összefüggő történetek, a történetekből történelem? A múlttal hivatás szerint foglalkozók, a múltat „csak” megéltek és az arra emlékezők is sokat töprengenek, vitatkoznak ezekről a kérdésekről. Mindazok, akik tolluk élénk megjelenítő erejével képesek elénk tárni eseménydús életüket, gyakran többet tudnak erről mondani, mint vastag monográfiák szerzői.”

Kép forrása
Dokumentarista igénnyel
A szerző ezzel a regényével egy mindmáig hiányzó részt próbált kitölteni, hiszen magyar nyelven kevés hiteles, szubjektív, egyszerre dokumentarista igényű és mégis olvasmányos regény látott napvilágot, mely ezekről a közel-keleti háborúskodásokról szólt. Csomós Róbert könyve egy be nem fejezett kötet, vagyis egy olyan mű, melynek folytatását, kiegészítését a szerző megtette volna, de a kiadó nem vállalta, így annak „elhallgatott” részeit később az interneten, a leleplezo.hupont.hu portálon publikálta.
A Vérző sziget így is fontos munka, egy általunk, európaiak által kevéssé ismert, forrongó, folytonosan küzdő közel-keleti gócpont jelentős eseményeiről ad számot. A kötet most is érdekes újra aktualizálta azt a történelem, és egészen addig aktuális lesz, amíg biztos béke nem köszönt a Közel-Keletre. De hol van az még…
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig