Korunk egyik legfontosabb amerikai regényírója, a hazánkban is népszerű Cormac McCarthy újabb műve olvasható magyarul. Az Isten gyermeke a szerző egyik korai műve. McCarthyra a sötétség mestereként szokás hivatkozni a világirodalomban, a legtöbbször az amerikai déli államokban játszódó műveiben szinte állandóan jelen van a kegyetlenség. 

Kinevelt csapás
„Amit stílusával és világképével hozzáad a puszta tényekhez, az annyira felemelő, hogy a sötétség mégsem emészti fel az embert, hanem hihetetlen élményt ad" – jegyezte meg Morcsányi Júlia, a kötet fordítója.
Az Egyesült Államokban először 1973-ban kiadott regény főszereplője, Lester Ballard szellemi fogyatékos, akit a társadalom kiközösít, ő pedig tömeggyilkossá válik. „A regény során végig azt éreztem, hogy környezetének nagyon komoly szerepe van, szinte kinevelik ezt a csapást, amivé Lester a könyv végére válik. Szüleit elveszíti, árvaházban nevelkedik és talán az utolsó csepp a pohárban számára, amikor a házát elárverezik a feje fölül. Onnantól megállíthatatlanul sodródik a törvénytelenség és az őrület felé" – mondta a fordító. A fülszöveg szerint „Lester Ballardnak meggyűlik a baja a renddel. Magában beszél. Egy hideg téli reggelen tett felfedezése alapvetően változtatja meg az életét. Már nem lesz visszaút.”

A zord McCarthy-lak
Az 1960-as évek elején Tennessee-ben, az Appalache-hegység vidékén játszódó regény keveri Cormac McCarthy műveinek háromféle irodalmi zsánerét, a déli gótikus, a western és a posztapokaliptikus stílust. Az Isten gyermekében azonban a déli gótika dominál, a szerző a kisemberek világát, a hétköznapok apró borzalmait rendkívül érzékletesen mutatja be. A nyolcvanhárom éves McCarthy élete tekintélyes részét az Egyesült Államok déli államaiban élte le, amikor az Isten gyermekét írta, éppen a történet helyszínén, Tennessee-ben lakott, ahol maga épített át házzá egy korábban csűrnek használt épületet. Nem kizárt, hogy a regényben a valóság és a fikció összekapcsolódik. A regény főszereplője, Lester ugyanis szinte teljes elszigeteltségben él közel a természethez, egyre távolabb a társadalomtól a Tennessee állambeli Sevier megyében. Pár dollárja van és egy puskája. Vadászik és gyűjtöget a hegyekben. Ugyanakkor tény az is, hogy az író első felesége, egy költőnő azért hagyta el, mert nehezen barátkozott meg a zord McCarthy-lakkal.

Könyvek a vásznon
Cormac McCarthy regényei közül a Nem vénnek való vidék jelent meg először magyarul 2008-ban, a továbbiak: Határvidék-trilógia (Vad lovak, Átkelés, A síkság városai), Az út, Véres délkörök, avagy vörös alkony a nyugati égen, valamint A jogász. A Határvidék-trilógia első könyve, az 1992-ben megjelent Vad lovak (a magyar kiadás éve 2011) sikere hozta meg az addig sokat küszködő Cormac McCarthy számára az anyagi biztonságot, valamint a szakmai elismerést is, hiszen megkapta érte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat.
A széleskörű nemzetközi ismertséghez az is kellett, hogy műveit felfedezze a filmvilág: az áttörést a Nem vénnek való vidék Coen fivérek által készített moziverziója hozta, de készült film Az útból, A jogászból és az Isten gyermekéből is.