Tavaly volt, hogy hetvenöt éve hunyt el Babits Mihály, a líra prófétája, aki az esztergomi Előgyen, kis „fecskefészek” villájában élte meg a betegsége miatt legnehezebbnek mondható éveit. Az emlékezés okán 2016-ban Esztergom egész éves programmal tisztelgett a költőfejedelem előtt, az évadra pedig egy exkluzív kötettel tették fel a koronát a programsorozatra. A „…kinyúlhat égig a lélek…” című könyv Babits Mihály esztergomi verseit és esszéit tartalmazza, illetve ennél jóval többet.

Beleszeretett Esztergomba
Büszke lehet az a magyar város és falu, melyhez költő, író élete, művészete kötődik. Ilyen település Esztergom is, ahol Babits, a költő, műfordító, újságíró-szerkesztő, irodalomtörténész Török Sophie-val és Ildikó nevű lányukkal együtt élt, a város fölé magasodó hegylanka egy szép részén. 1924 és 1941 között itt írta a költő műveinek jelentős részét, és olyannyira beleszeretett a Dunakanyar nyugati kapujának is nevezhető Esztergomba, hogy verseket és esszéket is írt róla, illetve a hely számos szép műve alkotására ihlette. A G. Tóth Franciska által szerkesztett és Ambrus Regina által sajtó alá rendezett kötet alapanyagát, a kiválasztott írásműveket az egykori könyvtárigazgató, Nagyfalusi Tibor válogatta össze.

Látványosan korhű
A könyv számos olyan módon ad újat az olvasónak, mellyel ismét izgalmassá és autentikussá avatja Babits költészetét, korát és a lírikus esztergomi tartózkodásának történetmesélését. Az emlékévhez méltó ünnepi kötet rendkívül gusztusos, a múlt század első felének könyv- és újságnyomtatás külsőségeit, grafikai megoldásait, stiláris vonalait, színeit, mintáit idézi, utánozza. A könyv gazdagságát fokozza, hogy a keményfedél különleges, porózus tapintású felülete, az előlapok sűrű díszmintázata, a lapok egységes szépiás tónusa, illetve a versekhez, prózai részekhez tartalmi kapcsolódás okán illesztett látványosan korhű fotóillusztrációk.  
Az egységet erősíti tartalom pazarsága: a több, mint ötven vers és jó pár esszé, illetve az ezekről, valamint a költőről és családjáról szóló jegyzetek, magyarázó szövegek.
A kiadványban olyan alapművek is megtalálhatók természetesen, mint a Dal az esztergomi bazilikáról,  a Holt próféta a hegyen, a Jónás könyve, a Jónás imája, vagy a legendás esszé, az Esztergomi séta, de több olyan zseniális lírai ékkő, melyekkel keveset találkozhatott eddig a közönség.

Dió- és olajfák között
G. Tóth Franciska, aki utószót és jegyzeteket is írt a kötethez, így fogalmaz: „Lírai, meleg hangú versek éneklik meg a szerelmet, s annak magányát, a gyermeklét meghittségét, a ház körüli teendőket. De itt is, és bárhol, Babits egyetemes, európai látószögbe helyezi az emberi közösségért prófétai módon szerepet vállaló költő feladatát, hivatását. (…) Egy külön birodalom földrajza alapján olvasunk, egy kicsit a helyi Babits-kultusz erőterében, esztergomi lélekkel. Felzarándokolhatunk Babits hegyi házába, lehet, hogy épp e kicsi kötetet szorongatva kezünkben, Babits sorait ízlelgetve, a nagy költő lábnyomát keresve a kertben, alkalmasint társalogva a dió- és olajfák közt megbúvó múzsákkal.”