Kutyaszorítóban
Deborah S. Cornelius amerikai történész „Kutyaszorítóban. Magyarország és a II. világháború” címmel írt vaskos és rendkívül tartalmas, érdekfeszítő kötetet. Az ötszáz oldalas könyv részletesen vizsgálja a második világháború előzményeit egészen 1918-tól kezdve, majd az elemzés egészen 1948-ig kíséri végig a magyar történelmet.
Három évtizede foglalkozik magyar történelemmel
A tíz fejezetből hat foglalkozik a második világháborúval, három az előzményekkel, a következményekkel pedig a zárófejezet. Önálló fejezetet kapott a kötetben Magyarország hadba lépésének vizsgálata, a 2. hadsereg doni katasztrófája, a háborúból való kilépésre irányuló erőfeszítések és a német megszállás.
A kiadvány 2011-ben egy amerikai egyetemi kiadónál látott napvilágot New Yorkban, most magyarul a Rubicon-könyvek sorozatban jelent meg. A kötetet a téma két magyar szakértője Szakály Sándor és Szabó Péter, egyes fejezeteit hét további magyar szakember, az egyes témák szakértői lektorálták. A könyvet 160 kép, több térkép, mutató és részletes szakirodalmi jegyzetek gazdagítják.
Deborah S. Cornélius három évtizede foglalkozik magyar történelemmel, ez a munkája egy évtizeden át készült. A szerző saját magyarországi kutatásokat, személyesen készített interjúkat is felhasznált. Egybehangzó a vélemény: angolszász szerző csak elvétve írt hasonlóan alapos művet Magyarország történelmének erről az időszakáról.
Alternatíva mindig van
Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója a könyv bemutatója alkalmából azt a kérdést boncolgatta, hogy Magyarország az 1944. március 19-ei német megszállásig mennyiben tekinthető a nácik által megszállt Európában menedéknek, többek között éppen a zsidóság számára. Azt is mondta, mikor valaki azt a tényt értékeli, hogy a német megszállás után ötvenezer zsidót hívtak be munkaszolgálatosnak, tudnia kell, hogy a munkaszolgálat mentesített a deportálás alól. „Alternatíva mindig van, kérdés, hogy sikerül-e az adott helyzetben olyan döntést hozni, amivel majd az utókor is elégedett lesz. Az egykori döntéshozók helyzetébe is próbálja beleképzelni magát az, aki utólag ítélkezik” – fogalmazott.
Pók Attila, az MTA történettudományi intézetének igazgatóhelyettese szerint a mű részletesen és elfogulatlanul vizsgálja a korszak több alapkérdését, például, hogy volt-e alternatívája a náci Németországgal való szövetségnek, volt-e reális lehetőség a semlegesség megőrzésére, avagy, hogy a magyarországi antiszemitizmus külső kényszer eredménye volt, vagy belső okok idézték elő.
A szakember többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország Trianon sokkja után először, az 1920-as években a kulturális és gazdasági építkezés útját választotta, amit mutat Klebelsberg Kunó kultuszminiszter tevékenysége és a népszövetségi kölcsönökön alapuló fejlesztések. A nagy gazdasági világválság idején, 1932-ben kormányra kerülő Gömbös Gyulával azonban elindul egy olyan folyamat, amely a társadalom egyes csoportjai – például a zsidóság – rovására próbálta megteremteni a rendszer stabilitását. Ez a társadalomszervezési technika pedig az 1949-es kommunista hatalomátvétel után más célcsoportok kárára tovább folytatódott.
Hiteles és korhű
Az amerikai történész valami egészen újat alkotott: „nyugati szemmel” tekint ránk, tényszerűen tárja elénk a magyar társadalom által megélt történéseket, traumákat, egyszersmind olyan mélyen érti a történelmünk belső összefüggéseit, a nagy és kis szereplők magatartásának mozgatórugóit, ahogy „külföldi” talán még soha. Mi több, könyve rendkívül olvasmányos, stílusa magával ragadó, mondanivalója a szélesebb publikum számára is érthető. Ritkaság számba megy, hogy az angol nyelvű olvasóközönség ilyen színvonalas összefoglalóból tájékozódhat Magyarországról.
A tengerentúli histórikust egész pályafutása arra predesztinálta, hogy 1945 előtti történetünkről éppen ő hordja el a Szovjetunió külső birodalmához tartozásunk alatt ráomlott rétegeket, állítsa helyre a tényeket és az eredeti összefüggéseket, elevenítse fel a nemzeti emlékezet hiteles és korhű narratíváját.
Ha hazánk iránt angol nyelvű barátunk érdeklődik, bátran ajánljuk figyelmébe ezt a könyvet.
Három évtizede foglalkozik magyar történelemmel
A tíz fejezetből hat foglalkozik a második világháborúval, három az előzményekkel, a következményekkel pedig a zárófejezet. Önálló fejezetet kapott a kötetben Magyarország hadba lépésének vizsgálata, a 2. hadsereg doni katasztrófája, a háborúból való kilépésre irányuló erőfeszítések és a német megszállás.
A kiadvány 2011-ben egy amerikai egyetemi kiadónál látott napvilágot New Yorkban, most magyarul a Rubicon-könyvek sorozatban jelent meg. A kötetet a téma két magyar szakértője Szakály Sándor és Szabó Péter, egyes fejezeteit hét további magyar szakember, az egyes témák szakértői lektorálták. A könyvet 160 kép, több térkép, mutató és részletes szakirodalmi jegyzetek gazdagítják.
Deborah S. Cornélius három évtizede foglalkozik magyar történelemmel, ez a munkája egy évtizeden át készült. A szerző saját magyarországi kutatásokat, személyesen készített interjúkat is felhasznált. Egybehangzó a vélemény: angolszász szerző csak elvétve írt hasonlóan alapos művet Magyarország történelmének erről az időszakáról.
Alternatíva mindig van
Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója a könyv bemutatója alkalmából azt a kérdést boncolgatta, hogy Magyarország az 1944. március 19-ei német megszállásig mennyiben tekinthető a nácik által megszállt Európában menedéknek, többek között éppen a zsidóság számára. Azt is mondta, mikor valaki azt a tényt értékeli, hogy a német megszállás után ötvenezer zsidót hívtak be munkaszolgálatosnak, tudnia kell, hogy a munkaszolgálat mentesített a deportálás alól. „Alternatíva mindig van, kérdés, hogy sikerül-e az adott helyzetben olyan döntést hozni, amivel majd az utókor is elégedett lesz. Az egykori döntéshozók helyzetébe is próbálja beleképzelni magát az, aki utólag ítélkezik” – fogalmazott.
Pók Attila, az MTA történettudományi intézetének igazgatóhelyettese szerint a mű részletesen és elfogulatlanul vizsgálja a korszak több alapkérdését, például, hogy volt-e alternatívája a náci Németországgal való szövetségnek, volt-e reális lehetőség a semlegesség megőrzésére, avagy, hogy a magyarországi antiszemitizmus külső kényszer eredménye volt, vagy belső okok idézték elő.
A szakember többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország Trianon sokkja után először, az 1920-as években a kulturális és gazdasági építkezés útját választotta, amit mutat Klebelsberg Kunó kultuszminiszter tevékenysége és a népszövetségi kölcsönökön alapuló fejlesztések. A nagy gazdasági világválság idején, 1932-ben kormányra kerülő Gömbös Gyulával azonban elindul egy olyan folyamat, amely a társadalom egyes csoportjai – például a zsidóság – rovására próbálta megteremteni a rendszer stabilitását. Ez a társadalomszervezési technika pedig az 1949-es kommunista hatalomátvétel után más célcsoportok kárára tovább folytatódott.
Hiteles és korhű
Az amerikai történész valami egészen újat alkotott: „nyugati szemmel” tekint ránk, tényszerűen tárja elénk a magyar társadalom által megélt történéseket, traumákat, egyszersmind olyan mélyen érti a történelmünk belső összefüggéseit, a nagy és kis szereplők magatartásának mozgatórugóit, ahogy „külföldi” talán még soha. Mi több, könyve rendkívül olvasmányos, stílusa magával ragadó, mondanivalója a szélesebb publikum számára is érthető. Ritkaság számba megy, hogy az angol nyelvű olvasóközönség ilyen színvonalas összefoglalóból tájékozódhat Magyarországról.
A tengerentúli histórikust egész pályafutása arra predesztinálta, hogy 1945 előtti történetünkről éppen ő hordja el a Szovjetunió külső birodalmához tartozásunk alatt ráomlott rétegeket, állítsa helyre a tényeket és az eredeti összefüggéseket, elevenítse fel a nemzeti emlékezet hiteles és korhű narratíváját.
Ha hazánk iránt angol nyelvű barátunk érdeklődik, bátran ajánljuk figyelmébe ezt a könyvet.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból