Megjelent magyarul Cormac McCarthy Határvidék-trilógiájának befejező kötete. A síkság városai című könyvben a legfontosabb amerikai írók között emlegetett szerző egybefonta az első két kötet főhőseinek történetét.

Realista és mégis jelképes
„Az Egyesült Államok déli államaiban, illetve Mexikóban az 1940-es, 1950-es években játszódó trilógia a harmadik résszel válik szerves egységgé. Az első kötetben, a Vad lovakban megismert cowboy, John Grandy Cole és a második epizódban, az Átkelésben megismert Billy Parham élettörténete fonódik egybe” – fogalmazott A síkság városai című, Galamb Zoltán fordításában, a Magvető kiadó gondozásában megjelent kötet szerkesztője, Turi Tímea.
A regényben minden benne van, ami Cormac McCarthy stíluselemei közé tartozik; elemi erejű szöveg, amely egyszerre realista és mégis jelképes – hangsúlyozta a szerkesztő, hozzátéve, hogy a kötetet a sokszor megjelenő kegyetlenség és a kevés párbeszéd is jellemzi. Műfajában keveredik a rá jellemző déli gótikus és a nyugati (western) hangulat; a poszt-apokaliptikus világ, ami például a 2006-ban megjelent Az út című regényének fő vonala, itt kevésbé van jelen.

Nyomasztó világ
Mint Turi Tímea megjegyezte, a trilógia harmadik kötete önmagában is megáll a lábán, és ha valaki eddig nem ismerte McCarthy műveit, akár itt is elkezdheti a bekapcsolódást. Kiemelte: A síkság városaiban benne van az a radikalitás, erőteljesség, illetve az erőszak ábrázolása, amely McCarthyt elsősorban ismertté tette, ugyanakkor a történetnek létezik egy olyan lírai vetülete, amely az egészen egyszerű, azonosuló, belefeledkező olvasásnak is teret ad.
„A vadnyugat alkonya elevenedik meg a történetben. McCarthyé nyomasztó világ, de azt olyan veretes nyelven, stílussal írja meg, hogy még a legnyomasztóbb téma is átlelkesül” – fogalmazott a szerkesztő, majd hozzátette: „A Határvidék-trilógia tudatos szerkesztés eredménye, nagyon alapos történeti, társadalomtudományi kutatómunka van mögötte. A kilencvenes években jelent meg angolul, és az amerikai irodalom csúcsteljesítményének tekinthetjük. A helyszínnek, a mexikói határnak és vidékének metaforikus jelentése is van, egyfajta pokoljárásként, alászállásként, különböző világok találkozásaként is értelmezhető”.

A teljes életmű
A Határvidék-trilógia első könyve, az 1992-ben megjelent Vad lovak (a magyar kiadás éve 2011) sikere hozta meg az addig sokat küszködő Cormac McCarthy számára az anyagi biztonságot, valamint a szakmai elismerést is, hiszen megkapta érte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat. A széleskörű nemzetközi ismertséghez az is kellett, hogy műveit felfedezze a filmvilág: az áttörést a Nem vénnek való vidék Coen fivérek által készített moziverziója hozta.
A most 81 éves McCarthy élete tekintélyes részét az Egyesült Államok déli államaiban, Tennessee-ben, Texasban élte le, jelenleg is Új-Mexikó államban lakik. „Kissé rejtőzködő életet él, bár nem annyira, mint a szintén a legjobb amerikai írók közé sorolt Thomas Pynchon, akiről még fénykép sem elérhető. Cormac McCarthy ritkán ad interjút, de az elmúlt években egyszer-kétszer megszólalt, igazából a regényein keresztül alakul ki róla egy világ bennünk” – mesélt a szerzőről a szerkesztő.
A Nem vénnek való vidék jelent meg először magyarul 2008-ban, Cormac McCarthy műveit azóta is a Magvető gondozza nálunk. A Határvidék-trilógia és a már említett Az út mellett a Véres délkörök, avagy vörös alkony a nyugati égen 2009-ben, A jogász című eredeti filmforgatókönyv tavaly jött ki magyarul.
„A terveink között szerepel a hatvanas-hetvenes években megjelent McCarthy-regények kiadása, hogy magyarul is elérhető legyen a teljes életmű” – bíztatta a rajongókat Turi Tímea.