Sok könyvmoly számára a saját könyvesbolt megnyitása olyan álom, amelytől azt reméli, hogy elmenekülhet a 9-től 5-ig tartó munka világából, s csak a könyveknek élhet. A dologban az a meglepő, hogy egyre többen váltják valóra ezt a fantáziát. A Booksellers Association adatai szerint a független könyvesboltok száma az Egyesült Királyságban és Írországban elérte az 1086-ot, ami jelentős növekedés a 2016-os 867-es mélyponthoz képest. 

Boltok és kapcsolatok

Bár az olvasást korábban sokan az idősebb korosztály hobbijának tekintették, a kutatások szerint a könyvvásárlás újjáéledését most a fiatalabb közönség hajtja. A BookTok teljesen átformálta a piacot: a fiatalok nemcsak online fedezik fel a könyveket, hanem tömegesen látogatják a valódi boltokat is. A BBC cikkben megszólaló boltosok szerint az emberek már nem csupán azért járnak az efféle kis üzletekbe, hogy a könyvek között válogassanak.  Shannon Hanson, egy sleafordi könyvesbolt tulajdonosa szerint a vásárlók az emberi kapcsolódást keresik. A boltok pedig könyvklubokat, szerzői esteket és tematikus eseményeket szerveznek. A könyvesboltok a brit szigeteken immár „úti célokká” váltak. A vásárlók szeretik a kézzel fogható, esztétikus köteteket – például a festett lapélű, különleges kiadásokat, dedikált köteteket, egyedi kiadványokat –, amelyeket aztán büszkén mutogathatnak a közösségi médiában. 

Működnek ezek a motivációk Magyarországon is?

A BookTok-hatás Magyarországon is rendkívül erős, de a hazai könyvpiac szerkezeti sajátosságai miatt a folyamat másképp csapódik le, mint Angliában. A hazai Z és Alfa generáció tagjai ugyanúgy a TikTokról tájékozódnak. A romantikus fantasy, a sci-fi és az ifjúsági irodalom nálunk is aranykorát éli. 

A magyar kiadók (pl. a Könyvmolyképző, a Magnólia vagy a Libri csoporthoz tartozó kiadók) ugyancsak felismerték a vizualitás erejét. A hazai könyvesboltok polcai is tele vannak élfestett, fóliázott, különleges kiadású kötetekkel, mert a magyar fiatalok is imádnak „könyvespolc-túrákat” és kicsomagolós videókat gyártani. 

Ahogy Angliában a WH Smith, úgy a hazai nagy láncok (Libri, Líra) is szinte azonnal reagáltak: külön „TikTok kedvencek” vagy „A TikTok mutatta” polcokat alakítottak ki a boltjaikban. 

A független könyvesek titka

Míg azonban az új trend az Egyesült Királyságban a BookTok a független, kis boltok reneszánszát hozta el, Magyarországon a növekvő érdeklődés inkább a nagy könyvesbolthálózatokat és a webáruházakat gazdagítja. Ennek strukturális okai vannak. A magyar könyvpiacot két hatalmas szereplő (Libri és Líra) uralja. Egy kis, független könyvesboltnak rendkívül nehéz gazdaságilag talpon maradnia a magas fix költségek (bérleti díjak, rezsi) mellett, miközben a nagy láncok saját webshopjaikban folyamatos akciókkal csábítják el a vevőket. A nemrégiben bevezetett (és mostanában ismét megkérdőjelezett) hazai szabályozás, amely az első évben maximalizálja az új könyvek árengedményét elvileg pont a kis boltokat védené, de a vásárlóerő csökkenése és a magas infláció miatt a magyar könyvbarátok is rendkívül árérzékenyek.

A brit mintához hasonló sikerek persze nálunk is előfordulnak. Általában itthon is azok a független helyek tudnak sikeresek lenni, amelyek élménnyé és közösségi térré alakulnak. Erre kiváló hazai példák a könyves kávézók (pl. Massolit, Kelet Kávézó, vagy a többi speciális, kávét és könyveket ötvöző független hely), amelyek nemcsak polcokat, hanem asztalokat, találkozási lehetőségeket, közösségi élményeket és izgalmas tudományos, kulturális eseményeket is nyújtanak a fiataloknak.