Tizenkétmillió könyv pusztult el az ukrajnai nyomdákat és kiadókat ért orosz támadássorozatban, közvetlenül a tanévkezdés előtt – számolt be helyszíni riportjában a BBC. A tudósítás szerint az elmúlt hetekben több mint 35 kiadói és nyomdai létesítményt ért találat, a nagy kiadók logisztikai raktárai is megsemmisültek. Az ukrán média arról számolt be, az idén Ukrajnában kinyomtatott könyvek harmada pusztult el.

Tetjana Berezsna ukrán kulturális miniszter a riportban úgy fogalmazott, hogy Oroszország azért veszi célba az ország örökségét, mert az ukrán identitás és kultúra megsemmisítésére törekszik. Elmondta, eddig több mint 1900 ukrán műemléket és több mint 2000 kulturális intézményt ért támadás. Ugyanakkor – bár erről ez alkalommal a BBC tudósításában nem volt szó – Ukrajna maga is küzdelmet folytat a saját örökségével szemben. A legismertebb adat szerint 2022 novemberéig mintegy 19 millió könyvet vontak ki az ukrán könyvtárakból. Ezek közül 11 millió orosz nyelvű volt, a többi jelentős rész pedig szovjet korszakban kiadott könyv. Az ukrán parlament illetékes bizottságának akkori vezetője szerint a selejtezésbe azok a szovjet korszakból származó ukrán nyelvű könyvek is bekerülhettek, amelyek ideológiai szempontból elavultnak számítottak. Persze a horribilis szám nem azt jelenti, hogy 26 millió „orosz propagandakönyvet” tiltottak be. A selejtezésekben szerepeltek elhasználódott, fölöslegessé vált, illetve politikailag vagy kulturálisan már nem kívánatos kiadványok is. Az ukrán Állami Televíziós és Rádiós Bizottság azonban 2025 októberében egyértelműen megjelölt 613 olyan könyvet, amelyek „ukránellenes tartalmú” kiadványként került indexre.

Egyre világosabban látszik, hogy a Dnyerper-menti testvárháború nemcsak épületeket és embereket pusztít. Könyveket, könyvtárakat, nyomdákat, múzeumokat és emlékezetet is. A BBC riportja az ukrajnai kulturális örökség és könyvkiadás ellen elkövetett támadásokat vizsgálja, miközben az orosz londoni nagykövetség egészen más történetet ad elő: szerintük a kulturális örökséget ért károkért részben maga az ukrán állam felel. A Kreml az Ukrajna elleni háború eddigi négy és fél éve alatt mindig visszautasította, hogy szándékosan támadtak volna polgári célpontokat.

A riport egyik fontos helyszíne a kijevi Pecserszka Lavra, Ukrajna egyik legjelentősebb kulturális örökségi együttese. Az együttesben működik Ukrajna könyv- és nyomtatástörténeti múzeuma is. A történelmi kolostorkomplexumot – amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel – 2026 júniusában orosz rakéta- és dróntámadás érte. A BBC szerint a helyreállítás költségeit több mint 11 millió dollárra becsülik, a munkálatok pedig akár két évig is eltarthatnak. 

A BBC megszólaltatott egy lebombázott kijevi nyomda munkatársát is. A nyomda megsemmisítése különösen súlyos következményekkel jár, hiszen a háború kulturális hatása itt nem egyetlen épület vagy műtárgy elvesztését jelenti: a könyvek előállításának képessége kerül veszélybe.

A riportban megszólaló Viktoria Haidai szerint a könyvkiadó- és nyomdaipar védelme az ukrán irodalom fennmaradásának feltétele. A megfogalmazás lényegét egy mondatban lehet összefoglalni: a szó minden – a fejlődés, a kultúra és a történelmi örökség generációról generációra való továbbadásának eszköze.

A BBC külön figyelmet fordít az orosz álláspont bemutatására. A londoni orosz nagykövetség szerint nem lehet egyszerűen Oroszországot felelőssé tenni az ukrán kulturális örökséget ért károkért.

A diplomáciai képviselet az ukrán kormányt hibáztatta, és arra hivatkozott, hogy az ukrán hatóságok maguk is bontottak le emlékműveket, illetve neveztek át utcákat. Való igaz: 2022-ben 145 szovjet vagy Oroszországhoz kapcsolódó emlékművet, köztük Puskin-szobrokat bontottak el. Csak Kijevben 2025 januárjára a városi hatóságok szerint 2022 óta 59 objektumot távolítottak el a derusszifikáció keretében, miközben összesen 118, az orosz/szovjet dominanciához kapcsolódó objektum eltávolításáról számoltak be. A folyamat tavaly is folytatódott: például I. (Nagy) Péter cár poltavai emlékművét 2025 februárjában bontották le, miután a kulturális minisztérium törölte az érintett objektumokat a műemléki nyilvántartásból…

A nagykövetség emellett azt állította, hogy az ukránok kulturális helyszíneket használnak katonai létesítmények elrejtésére. Ez utóbbi állítás különösen lényeges, mert az orosz narratíva egyik központi eleme: Moszkva rendszeresen tagadja, hogy szándékosan civil célpontokat támadna, és a civil infrastruktúrát ért pusztításokat az ukrán katonai jelenléttel, illetve a háború körülményeivel magyarázza. 

A történetnek van egy különösen fontos kulturális dimenziója. Vlagyimir Putyin 2021-es, az oroszok és ukránok történelmi egységéről szóló esszéjében azt állította, hogy a két nép történelmileg egy közösséget alkot, és megkérdőjelezte az önálló ukrán államiság és kultúra legitim történelmi alapjait. Kijev természetesen hallani sem akar az orosz-ukrán testvériségről: önállóm identitás építésén fáradozik. A BBC riportja éppen erre fókuszál. A 12 millió megsemmisült kötet csak példa, milyen nehézségekkel néznek szembe az ukrán kulturális szereplők, akik a pusztítás ellenére is megpróbálják megteremteni az önálló ukrán könyvkultúrát.