Az 1972 óta működő Tokaji Írótábor a magyar irodalmi élet egyik régi és sajátos fóruma. Története különösen a rendszerváltás előtti időszakban kapcsolódott szorosan a közéleti gondolkodáshoz: a szervezők történeti összefoglalója szerint az 1989 előtti években a kritikus értelmiségi gondolkodás egyik fontos, regionális kereteken túlmutató intézménye volt, ahol az irodalom, a közélet és a politika kérdései is terítékre kerültek.

A tábor a Magyar Művészeti Akadémia miskolci regionális műhelyének Nomád nemzedék című kiállításával kezdődött, majd a hivatalos megnyitón L. Simon László, a Tokaji Írótábor Egyesület elnöke és Posta György, Tokaj polgármestere köszöntötte a résztvevőket. A nap folytatásaként megnyílt a Tenkács-házban a Tenkács Tibor, a kolorista című állandó kiállítás, este pedig a Csikófogat Tehetséggondozó Műhely fiataljai tartottak felolvasóestet, majd Gereben Zita és zenekara adott koncertet.

A második nap elsősorban az irodalmi emlékezet nagy alakjai köré szerveződött. Kerekasztal foglalkozott Németh László születésének 125. évfordulójával, majd az 1956 és a magyar színház kapcsolatát vizsgálták a résztvevők. A Berzsenyi-emlékévhez kapcsolódva a költő életművéről is tanácskoztak, a Berzsenyi-dokumentumfilm vetítése után Farkas Zsolt, Fórizs Róbert és Vaderna Gábor beszélgetett a 250 éve született költőről, Erős Kinga moderálásával. A történeti emlékezet és az irodalom kapcsolata ezután színházi formában is megjelent: a Harag György Társulat Szatmárnémeti Északi Színházának művészei Németh László Iszony című művéből mutattak be részletet Szabó K. István adaptációjában és rendezésében.

Az írótábor talán leginkább közéleti jelentőségű napja a szerda volt. A „Kormányváltás után: irodalom és politika” tematikájú nap három olyan kérdést állított középpontba, amelyek a magyar irodalmi élet mindennapi működését közvetlenül érintik: a könyvkiadás és -terjesztés helyzetét, a folyóiratok jövőjét, valamint a kulturális támogatási rendszer átalakításának lehetőségét.

A „Könyvkiadás és -terjesztés itthon és határon túl” című beszélgetésben Nagy Péter, Nyáry Krisztián, Mezey Katalin és Turi Tímea vett részt, a folyóiratok helyzetéről Falusi Márton, Hász Róbert, Jenei Gyula és Konkoly Dániel vitázott. A legnagyobb figyelmet azonban alighanem „A támogatási rendszer jövője: mi lesz az NKA-val, s lesz-e újra TAO-s finanszírozás?” című kerekasztal kapta. Czinki Ferenc, Erős Kinga és Kollár Árpád egyetértett abban, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnak szüksége van a szakmai hitelesség megerősítésére, ugyanakkor a rendszer megszüntetését nem tartották kívánatosnak. Czinki Ferenc többek között a szakmai szempontok erősítését és a politikai delegáltak szerepének visszaszorítását szorgalmazta.

A vita azért is figyelemre méltó, mert az írótábor hagyományosan nem csupán irodalmi seregszemle, hanem a magyar kulturális élet problémáinak megvitatására alkalmas fórum. Az NKA-ról szóló beszélgetésben ezért nem pusztán egy intézmény finanszírozási modelljéről volt szó, hanem arról az alapvető kérdésről is, hogy milyen módon lehet az állam kulturális szerepvállalását úgy fenntartani, hogy közben az alkotói és szakmai autonómia is megmaradjon. A résztvevők szerint a szakmai szervezeteknek a jövőben közösen kell megfogalmazniuk érdekeiket és álláspontjukat.

A tábor záróprogramja ismét az emlékezés gesztusát állította a középpontba. A Millenniumi Irodalmi Emlékparkban felavatták a 250 éve született Berzsenyi Dániel, illetve a 90 éve Tokajban született Papp Tibor domborművét. Berzsenyi emlékművét Baráth Fábián, Papp Tiborét Simon Rozália készítette. A két alkotó emlékének megörökítése jól illeszkedett az idei tábor mottójához: az irodalmi emlékezet ugyanis nem pusztán múltidézés, hanem annak eldöntése is, hogy egy közösség kit és mit kíván átadni a következő nemzedékeknek.

A zárófogadáson átadták az idei Tokaji Írótábor-díjakat és Hordó-díjakat, valamint a Magyar Írószövetség Debüt- és Mecénás-díjait. Hordó-díjat kapott Gál Vilmos regényíró, történész és muzeológus, valamint Luzsicza István költő és szerkesztő; a Nagyhordó-díjat Hansági Ágnes irodalomtörténész, egyetemi tanár vehette át. A fiatal alkotók közül a Tokaji Írótábor nagydíját Regős Mátyás kapta Anya, segíts a századomnak című könyvéért. A Magyar Írószövetség Debüt-díjaival Huszti Viola Violencia, Pirisi Máté Karalagu című regényét, valamint Usier Tamara Bordái közt a verdesés című verseskötetét ismerték el. A Mecénás-díjat Gelencsér László, a Laterex alapítója kapta. Újdonságként idén adták át először a Tenkács Tibor-emlékérmeket is azoknak, akik munkájukkal hozzájárultak az írótábor programjának megvalósításához.

Az 54. Tokaji Írótábor ezzel lezárult, de az ott felvetett kérdések – különösen az irodalom és politika viszonya, a kulturális támogatás jövője, valamint az irodalmi emlékezet szerepe – bizonyára nem maradnak Tokajban.