2020 egyelőre a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság éve. Az ilyen rendkívül zavaros időkben pedig mindig különösen nagy öröm, ha vannak dolgok, amelyek nemcsak hogy képesek mosolyt csalni az arcunkra, de állandóak és menetrendszerűen érkeznek. Na pontosan ilyen a Guinness Rekordok Könyve is, amely a fejünk fölött összecsapó hullámok ellenére is rendíthetetlenül megérkezett idén is az életünkbe, hogy megmutassa, milyen színes világban is élünk. A hajmeresztő rekordok, elképesztő és hihetetlen számok, valamint a letaglózó emberi kreativitás könyve idén szeptembertől kerül fel ismét a könyvesboltok polcaira, ezt a remek hírt pedig mi mással is ünnepelhetnénk meg, mint néhány hajmeresztő könyves világrekorddal. 

Kép forrása

A világ leghosszabb regénye
A popkultúrában a leghosszabb könyv ábrázolásaként általában Lev Tolsztoj Háború és béke című nagysikerűjét szokták ábrázolni, alapvetően joggal, hiszen a maga közel ezerötszáz oldalával valóban igen bőséges lapmennyiséget hordoz. A hivatalos világrekord azonban nem az orosz író nevéhez fűződik. Jelenleg - a mérvadó formális feljegyzések szerint - a világ leghosszabb regénye nem más, mint a Marcel Proust tollából életre kelő „A la recherche du temps perdu”, vagyis magyar fordításban „Az eltűnt idő nyomában”. A francia író regénye hét kötetből áll, amelyek az idő múlását és annak az emberekre gyakorolt hatását kívánják érzékletesen ábrázolni, teszik ezt több mint négyezer-kétszáz oldalon keresztül. A hivatalos számítások szerint Proust műve nem kevesebb, mint kilencmillió-hatszázkilencezer karaktert számlál (no igaz, szóközökkel együtt), ezzel pedig övé a jelenlegi hivatalos világrekord. Azt is érdemes azonban megjegyezni, hogy számos helyen találhatunk nyomokat arra, hogy már vannak regények, amelyek ezt a karakterszámot is megugrották, ám egyelőre higgyünk a Guinness Rekordok Könyvének, és amíg ők nem fosztják meg a trónjától, addig mi se vegyük le Proust koronáját. Ha tehát esetleg újra beütne a karantén, és hirtelen rengeteg idő állna mindenki rendelkezésére, amit végeláthatatlan olvasással kívánna tölteni, most már ismeretes, hogy mit kell levenni a polcról. 

Kép forrása

A legtöbb nyelvre lefordított könyv
Egy könyv sikerességét több tényezővel is mérhetjük. Ilyenek például az eladott példányok száma, az abból jövő bevétel összege, hogy milyen gyorsan kapkodták el az első kiadást, vagy épp, hogy milyen sokáig tartózkodik a sikerlistákon és milyen hosszú ideig nyúlnak vissza hozzá az emberek. Mindezek mellett pedig az is egy remek fokmérője a népszerűségnek, hogy a kezdeti megjelenést követően végül hány nyelvre fordítják le az adott művet. Antoine De Saint-Exupery örökzöldje, A kis herceg nagyjából az összes kategóriában kiemelkedőt tudott alkotni, de az utóbbiban különösen döbbenetes eredményt ért el. Az eredetileg gyermekek számára íródott, ám a felnőtteknek is komoly és mélyenszántó üzeneteket magában foglaló könyv ugyanis az 1943-as megjelenése óta nem kevesebb mint háromszáznyolcvankettő nyelvre és dialektusra lett lefordítva. Ez a szám önmagában is döbbenetes, de különösen akkor lesz igazán érdekes, meghökkentő és vicces, ha emellé felidézzük, hogy a világban mindössze nagyjából kétszáz ország létezik. Saint-Exupery nagysikerűje tehát áttörte a politikai és földrajzi határvonalakat, és üzenete az abkhaztól a mandarinon át a zuluig szinte minden nyelvjárásban tanítja a gyermekeket és a felnőtteket egyaránt, hogy ne feledjük a régi bölcsek útmutatásait, és sose veszítsük el legbenső emberi mivoltunkat.

Kép forrása

A világ legnagyobb könyvtára 
Amikor a könyvek világáról beszélünk, természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül az irodalmi alkotások védőbástyáit és otthonait, a könyvtárakat sem. A világ jelenleg legnagyobb könyvtára címet egyértelműen a Washingtonban működő „Kongresszusi Könyvtár” tudhatja magáénak, amely nemcsak hogy területileg számít a legnagyobbnak, de a legtöbb tárolt dokumentum is a nevéhez fűződik. Utóbbit vették egyébként figyelembe a Guinness-nél is, kiemelve, hogy gyakorlatilag folyamatosan döntögeti meg a könyvtár a saját rekordját, ugyanis amellett, hogy a tárolt dokumentumok száma eléri a százhatvankétmilliót, ami jelenleg világrekord, ez a szám nagyjából tizenkétezerrel növekszik is, méghozzá napi szinten. (Csak összehasonlításképp: hazánk legnagyobb könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár nagyjából nyolcmillió egységgel rendelkezik). Ezt a százhatvankétmillió tételt többek között körülbelül harmincnyolcmillió könyv és egyéb nyomtatott anyag, tizennégymillió fotográfia és öt és félmillió térkép teszi ki, de találhatunk itt még kéziratokat, kottákat és számos egyéb érdekességet is. Megdöbbentő adat az is, hogy a Guinness feljegyzések szerint ezen tételek közel nyolcszáznegyven mérföldnyi könyvespolcot tesznek ki. Ez a metrikus rendszerben nagyjából ezerháromszáz kilométer. Csak összehasonlításképp: Ez gyakorlatilag a Budapest – Párizs távolság légvonalban. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy bele lehet szédülni ezekbe a számokba, de talán ezt is várja el az ember egy világrekordertől. 

Kép forrása

+1: A világ legnagyobb könyvjelző-gyűjteménye
De nézzünk most már egy olyan rekordot is, amely nem egy épülethez, vagy egy híres íróhoz tartozik, hanem egy egyszerű, hétköznapi emberhez. Sokunknak van valamilyen hobbija, ami sokszor valamilyen gyűjtési szenvedélyben mutatkozik meg. Vannak, akik bélyegeket gyűjtenek, vannak, akik különböző aprópénzeket, némelyek esetleg szalvétákat, azonban kevesen vannak olyanok, akik ezt a gyűjtögetést olyan nagyipari szinten végzik, mint a holland származású Frank Divendal, aki a különböző könyvjelzők gyűjtögetésében találta meg igazán önmagát. A holland úriember nem fukarkodott az idejével, és nem is unt rá egyhamar, ugyanis jelenleg immáron harmincnyolc éves „pályafutást” tudhat magáénak. Ezalatt pedig egészen odáig jutott, hogy hivatalosan jelenleg neki van a legnagyobb könyvjelző-gyűjteménye az egész világon, Frank Divendal ugyanis nem kevesebb mint százháromezer-kilenc tétellel büszkélkedhet gyűjteményében. Illetve pontosabban azóta lehet, hogy még többel, ugyanis ez a szám egy 2010-es állapotot tükröz, ekkor került be ugyanis Frank a világrekordok könyvébe. Nyugodtan szánjunk rá egy percet és képzeljük el, hogy gyűjtőszenvedélyünk eléri azt a pontot, amikor valamilyen tárgyból több mint százezer darabot tartunk a lakásunkban. Azt hiszem talán kimondhatjuk, hogy még szerencse, hogy Frank nem a hajóhorgonyok gyűjtésébe szeretett bele ezzel a hévvel.