Teleki Pál, a lengyelek nagy barátja
Bemutatták a varsói Nemzeti Emlékezet Intézetében Ablonczy Balázs történész Teleki Pál egykori magyar miniszterelnökről szóló könyvének lengyel kiadását. A szerző a kötetet a politikus pályájának lengyel vonatkozásaival bővítette ki. A könyvet Szymon Brzezinski fordította le.
Kép forrása
Kivételes életpálya
A kötet fülszövege arra hívja fel a figyelmet, hogy „Teleki életének hatvankét évében benne van a huszadik század első felének csaknem összes magyar politikai, társadalmi és tudományos problémája, amelyeket ez az érzékeny, sőt túl érzékeny egyéniség így vagy úgy érintett élete folyamán. Ez a pálya nemcsak az erdélyi arisztokratáé, hanem az ellenforradalom, Trianon és a világháborúk rajza is egyúttal: egy darab Magyarországé a 20. század első felében.” Persze, tegyük hozzá a fordítás kapcsán, az életrajzban tükröződik egy darabka Közép-Európa, s így egy darabka Lengyelország történetéből is.
„Ez a kötet az első Telekinek szentelt teljes monográfia lengyel nyelven. A lengyel olvasónak lehetősége nyílik arra, hogy megismerjen egy kivételes életpályát, amely a modernitás és a premodernitás határán egyensúlyoz, egy olyan életrajzot, amin keresztül feltárul, milyen összetett volt Magyarország és Európa történelme a XX. század első felében.” – írta a megjelenés kapcsán a kiadó, a lengyelországi Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN).
„A lengyel kiadás elmagyaráz olyan magyar történeti jelenségeket is, amelyek egy lengyel olvasó számára nem evidensek, mint a kiegyezés vagy a Horthy-rendszer.” – fogalmazott a Ablonczy Balázs arra a kérdésre, miben változott a kötet tartalma a magyar kiadáshoz képest. „Igyekeztem kiemelni Teleki lengyel kapcsolatait” – tette hozzá a szerző.
Kép forrása
Gazdag rokonszenv
Az ismerten lengyelbarát Teleki különös tiszteletnek örvend a Visztula mentén, hiszen több sorsfordító pillanatban játszott kulcsszerepet Magyarország Lengyelország melletti kiállásában.
Telekinek komoly szerepe volt az 1920-as lengyel-szovjet háború alatt Lengyelországnak küldött magyar lőszerszállítmányok megszervezésében. A második világháború 1939. szeptember 1-jei kitörése előtt a miniszterelnök elutasította, hogy a Lengyelországot lerohanó német hadsereg szerelvényei áthaladjanak az országon. A szeptember 17-ei szovjet támadást követő lengyel vereség után pedig több tízezer lengyel menekültet fogadott be.
A két világháború közötti magyar elit, köztük Teleki Pál lengyelek iránti rokonszenvét Ablonczy egyebek mellett a 19. századi lengyel és magyar szabadságharcok rokon törekvéseivel magyarázta. Különös hatással lehetett Telekire „Lengyelország feltámadása, az, hogy 1918-ban újjászületett”, másrészt az, hogy a „különösen a két háború között nagyon mélyen hívővé vált” Teleki számára vonzó volt a lengyel katolicizmus - mondta a történész.
A magyar államférfi a két világháború közötti időszakban magánutakat tett Lengyelországba - idézte fel Ablonczy, utalva egyrészt Teleki nyaralására a nedeci várban, ahol felesége rokona, Bethlen Ilona fogadta a családját, másrészt a politikus és „tiszteletbeli főcserkész” részvételére az 1935-ös jubileumi nemzeti cserkésztalálkozón a lengyelországi Spalában.
Kép forrása
Fáradhatatlan szervező
A lengyel történészek méltatták, hogy a Teleki-monográfia tömören, egyúttal a maga összetettségében mutatja be nemcsak a volt miniszterelnök személyiségét, hanem Magyarország történelmét is a 20. század első felében. A kiadó ajánlójában kiemeli: „Teleki Pál (1879-1941) Horthy Miklós mellett egyike a nyilvános vitákban leggyakrabban szóba kerülő XX. századi magyar politikusoknak. Kétszeres miniszterelnök, fáradhatatlan szervező, életében sikerrel kapcsolta össze a kutatói, az ideológusi és a nevelői szerepeket. Alakja a legszorosabban kapcsolódik a magyar-lengyel kapcsolatok modern kori történetéhez.” – fogalmaz az IPN könyvajánlója.
A tragikus sorsú Teleki Pál lengyelországi emlékezetéhez tartozik, hogy utcát neveztek el róla Varsóban és Krakkóban, és a neve olvasható a varsói Bialoleka negyedben 2012-ben felavatott, a lengyel menekülteket segítő Osváth László emlékművéhez tartozó emléktáblán is. 2001-ben Telekit post mortem a Lengyel Érdemrend Középkeresztje Csillaggal állami kitüntetésben részesítették a lengyel menekülteknek nyújtott segítségének elismeréséül.
Kép forrása
Kivételes életpálya
A kötet fülszövege arra hívja fel a figyelmet, hogy „Teleki életének hatvankét évében benne van a huszadik század első felének csaknem összes magyar politikai, társadalmi és tudományos problémája, amelyeket ez az érzékeny, sőt túl érzékeny egyéniség így vagy úgy érintett élete folyamán. Ez a pálya nemcsak az erdélyi arisztokratáé, hanem az ellenforradalom, Trianon és a világháborúk rajza is egyúttal: egy darab Magyarországé a 20. század első felében.” Persze, tegyük hozzá a fordítás kapcsán, az életrajzban tükröződik egy darabka Közép-Európa, s így egy darabka Lengyelország történetéből is.
„Ez a kötet az első Telekinek szentelt teljes monográfia lengyel nyelven. A lengyel olvasónak lehetősége nyílik arra, hogy megismerjen egy kivételes életpályát, amely a modernitás és a premodernitás határán egyensúlyoz, egy olyan életrajzot, amin keresztül feltárul, milyen összetett volt Magyarország és Európa történelme a XX. század első felében.” – írta a megjelenés kapcsán a kiadó, a lengyelországi Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN).
„A lengyel kiadás elmagyaráz olyan magyar történeti jelenségeket is, amelyek egy lengyel olvasó számára nem evidensek, mint a kiegyezés vagy a Horthy-rendszer.” – fogalmazott a Ablonczy Balázs arra a kérdésre, miben változott a kötet tartalma a magyar kiadáshoz képest. „Igyekeztem kiemelni Teleki lengyel kapcsolatait” – tette hozzá a szerző.
Kép forrása
Gazdag rokonszenv
Az ismerten lengyelbarát Teleki különös tiszteletnek örvend a Visztula mentén, hiszen több sorsfordító pillanatban játszott kulcsszerepet Magyarország Lengyelország melletti kiállásában.
Telekinek komoly szerepe volt az 1920-as lengyel-szovjet háború alatt Lengyelországnak küldött magyar lőszerszállítmányok megszervezésében. A második világháború 1939. szeptember 1-jei kitörése előtt a miniszterelnök elutasította, hogy a Lengyelországot lerohanó német hadsereg szerelvényei áthaladjanak az országon. A szeptember 17-ei szovjet támadást követő lengyel vereség után pedig több tízezer lengyel menekültet fogadott be.
A két világháború közötti magyar elit, köztük Teleki Pál lengyelek iránti rokonszenvét Ablonczy egyebek mellett a 19. századi lengyel és magyar szabadságharcok rokon törekvéseivel magyarázta. Különös hatással lehetett Telekire „Lengyelország feltámadása, az, hogy 1918-ban újjászületett”, másrészt az, hogy a „különösen a két háború között nagyon mélyen hívővé vált” Teleki számára vonzó volt a lengyel katolicizmus - mondta a történész.
A magyar államférfi a két világháború közötti időszakban magánutakat tett Lengyelországba - idézte fel Ablonczy, utalva egyrészt Teleki nyaralására a nedeci várban, ahol felesége rokona, Bethlen Ilona fogadta a családját, másrészt a politikus és „tiszteletbeli főcserkész” részvételére az 1935-ös jubileumi nemzeti cserkésztalálkozón a lengyelországi Spalában.
Kép forrása
Fáradhatatlan szervező
A lengyel történészek méltatták, hogy a Teleki-monográfia tömören, egyúttal a maga összetettségében mutatja be nemcsak a volt miniszterelnök személyiségét, hanem Magyarország történelmét is a 20. század első felében. A kiadó ajánlójában kiemeli: „Teleki Pál (1879-1941) Horthy Miklós mellett egyike a nyilvános vitákban leggyakrabban szóba kerülő XX. századi magyar politikusoknak. Kétszeres miniszterelnök, fáradhatatlan szervező, életében sikerrel kapcsolta össze a kutatói, az ideológusi és a nevelői szerepeket. Alakja a legszorosabban kapcsolódik a magyar-lengyel kapcsolatok modern kori történetéhez.” – fogalmaz az IPN könyvajánlója.
A tragikus sorsú Teleki Pál lengyelországi emlékezetéhez tartozik, hogy utcát neveztek el róla Varsóban és Krakkóban, és a neve olvasható a varsói Bialoleka negyedben 2012-ben felavatott, a lengyel menekülteket segítő Osváth László emlékművéhez tartozó emléktáblán is. 2001-ben Telekit post mortem a Lengyel Érdemrend Középkeresztje Csillaggal állami kitüntetésben részesítették a lengyel menekülteknek nyújtott segítségének elismeréséül.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból