A Szépművészeti Múzeum legújabb, Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora című kiállításához (2019. október 30. – 2020. február 16.) kapcsolódóan egy csaknem négyszáz oldalas, impozáns katalóguskötet jelent meg angol és magyar nyelven, öt tanulmánnyal, melyek a 17. századi dél-németalföldi barokk művészet világába kalauzolják a látogatót és az olvasót.  A tárlat csaknem százhúsz alkotás – köztük csaknem húsz Van Dyck- és mintegy harminc Rubens-mű − bemutatására vállalkozik, áttekintést adva a portréfestészettől az itáliai hatású műveken át a bibliai, mitológiai témákig, valamint uralkodói és főúri galériák képanyagáig, végül a népszerű zsánerig és trompe-l’oeil-ig. A tízteremnyi – zömében a világ jelentős múzeumaiból származó – képanyag emellett végigköveti a két „nagy” pályafutását, valamint Brüsszelnek, mint a politikai élet és Antwerpennek, mint a művészetek fővárosának rövid virágzását.

Kép forrása

Az olajvázlattól a szövőszékig
Peter Paul Rubens (1577-1640), Antonis van Dyck (1599-1641) és Jacob Jordaens (1593-1678) Antwerpenben szereztek maguknak hírnevet; előbbiek Itáliában töltöttek meghatározó tanulóéveket, hogy azután főúri családok (Doriák, D’Esték, Gonzagák) családi festőiből Itália, Flandria, Spanyolország, illetve Anglia legkeresettebb portréfestőivé, Jordaens pedig zsánerfestőjévé váljanak.
A kiállítás két legnagyobb szenzációja, Az olajvázlattól a szövőszékig – Rubens és a kárpitművészet megújítása című, illetve a Flamand portré ezer arca címet viselő teremben (illetve a róla szóló tanulmányban) található. Először szerepel egy kiállításban Rubens Arany Decius Mus-sorozatának (a római consul nevét viselő) festménye a róla készült monumentális falikárpittal. 
Az utolsó előtti, Van Dyck portréit felsorakoztató teremben központi helyen látható Stuart Mária Henrietta eljegyzési portréja, a Szépművészeti Múzeum legújabb szerzeménye.

Kép forrása

Mesterek kapcsolatai
A katalóguskötet és a kiállítás tíz terme felvonultatja a flamand barokk festészet főbb témáit, de van egy másik vezérfonala is az összeállításnak: a dél-németalföldi barokk mesterek kapcsolatait kívánja feltérképezni egy nagy gyűjtemény bemutatásával. 
David Tesniers, Don Juan D’Austria és Lipót Vilmos főherceg udvari festője megbízást kapott utóbbitól 1400 darabos képtára katalógusának elkészítésére. Ebből született meg a Theatrum Pictorium nevű, négy nyelven (latin, francia, holland, spanyol) kiadott metszetgyűjtemény. A főhercegi képtár 1659-ben Bécsbe költözött, 1660-ban pedig Tesnier kiadta a 243 eredeti műről készült, tükörképes nézetű metszetmásolatot, Lipót Vilmosnak szóló ajánlással. A bécsi gyűjteményből több festmény került magyar főúri képtárakba, majd a Szépművészeti Múzeum tulajdonába. Ebből a „galériából” az itáliai festők – Tiziano, Tintoretto, Veronese és Bassano – hatottak leginkább a flamand festészetre, így a reneszánsz és klasszikus ókori témák bekerültek a barokk tematikába.

Kép forrása

Képek és tanulmányok
Tátrai Júlia és Varga Ágota szerkesztők pazar kiállítású katalóguskönyvét a kötet háromnegyedét kitevő képkatalógus és öt, képekkel gazdagon illusztrált tanulmány alkotja: Az antwerpeni caravaggisták világát helyezi nemzetközi összefüggésbe Gert Jan Van Der Sman, Gerard Seghers működésével a középpontban. Rubensnek a falikárpit-művészet megújulásában játszott szerepét ismerteti Ingrid de Meûter, Anne T. Wollett pedig a „flamand aranykor” festőműhelyének, az antwerpeni Szent Lukács céhnek a közösen festett képeit és festőstratégiáját. A Lipót Vilmos-féle főhercegi gyűjtemény, a Theatrum Pictorium Karl Schütz kutatási témája. Balogh Tamás, a Károli Gáspár Református Egyetem néderlandistája a Rubens-korabeli dél-németalföldi ̶ magyar kulturális kapcsolatokat eleveníti fel, hangsúlyozva a katolikus egyetemek szerepét, a botanikai szakmunkák és az egész Európában elterjedt tanrend átvételét Justus Lipsius leideni rektor gazdag szellemi hagyományából.
Baán László főigazgató köszöntőjét így zárja: "Külön örömünkre szolgál, hogy Rubens, Van Dyck és kortársaik mintegy százhúsz alkotása mellett bemutathatjuk egy nagyszerű magyar művész, Kicsiny Balázs kifejezetten erre a kiállításra készített műalkotását is (Végső vágás a képek birodalmában, 2019). ...ahogyan egy ókori szobor egy új alkotás létrehozására ihlette Rubenst, úgy ihlette Rubens egy, az antik és a barokk hagyományra egyaránt reflektáló mű megalkotására napjaink egyik kiváló művészét."