Az Országos Széchényi Könyvtár visszaadta a Magyarországi Evangélikus Egyháznak azt a tizenöt könyvritkaságot, köztük a Balassa-kódexet, amelyet 1950 óta letétként őrzött. A könyveket Tüske László, főigazgató adta át, az evangélikus egyház Márton napi ünnepségén.
A főigazgató szerint nem lehet tudni, hogy „megalapozott vagy megalapozatlan háborús félelem, személyes tudósi ambíció vagy felelősségteljes etikai megfontolások rejlettek-e azon akciók mögött, melyek során értékes könyvek és kéziratok letétként kerültek a nemzeti könyvtárakba”.

Kép forrása

Megfeszített kármentés
Ilyen volt a Himnusz kézirata és ilyen a kicsiny, de annál értékesebb Radvánszky-gyűjtemény is.
Ezeket a darabokat ugyanolyan gondosan őrizték, mint saját állományuk darabjait. 
Időről időre felüti fejét az a megalapozatlan vád az OSZK-val szemben, hogy a második világháborút követően és különösen az 1950-es évek első felében az egyházi könyvtárak és főúri gyűjtemények államosításakor „nem egészen tiszta eszközökkel jutott fontos könyvekhez”.
A „képlet ennél sokkal összetettebb”. A felszámolt könyvtárakat az államhatalom vidéki gyűjtőraktárakba hordta össze, ahol minden veszélynek ki voltak téve.
A könyvtár munkatársai megfeszített kármentő munkával járták a gyűjtőraktárakat, hogy kiválogassák és beszállítsák a Széchényi Könyvtárba azokat a kincseket, amelyekről feltételezhető volt, hogy áldozatául esnek a politikai akaratnak vagy az áldatlan körülményeknek.

Kép forrása
                                  
A Radvánszkyak
A Radvánszky-család könyvtáráról Hubert Gabriella, az Evangélikus Országos Könyvtár igazgatója tartott előadást. A művelődéstörténész báró, Radvánszky Béla (1849-1906) 1863-ban alapította meg könyvtárát sajókazai kastélyában. A könyvtár állománya a tulajdonos halálakor, 1906-ban tizennégyezer ezer kötet lehetett.
A könyvtáralapító fia, Radvánszky Kálmán szintén gyarapította a már meglévő könyvállományt. Ő vásárolta meg a könyvtár legértékesebb darabját, Balassi Bálint világi költészetének egyedüli forrását, a Balassa-kódexet.
A kódex 1874-ben került elő a Radvánszky-család másik, felvidéki, radványi birtokán lévő könyvtárából. Radvánszky Kálmán 1924-ben unokatestvérétől, Radvánszky Antaltól, a radványi birtok anyagi gondokkal küzdő tulajdonosától vásárolta meg.

Kép forrása
                 
Titokban őrzött ritkaságok
A második világháború után Radvánszky Kálmán, hogy megelőzze államosítását, 1949-ben az evangélikus egyháznak ajándékozta könyvtárát. Az állomány legértékesebb darabjait azonban – így a Balassa-kódexet is – magánál tartotta, még azután is, hogy ugyancsak 1949-ben kastélyát elvették tőle, és az épületből ki kellett költöznie.
Ugyanakkor eleget tett bejelentési kötelezettségnek, és a nála lévő ritkaságokról jegyzéket küldött a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának.
Az OSZK munkatársa 1950-ben kereste fel, és rábeszélésére Radvánszky Kálmán a kéziratokat és könyveket ideiglenesen, megőrzésre átadta.
A letéti szerződés rögzíti, hogy a ritkaságok tulajdonosa az evangélikus egyház, és amennyiben a tulajdonos képes megfelelően őrizni és a tudományos kutatás számára is rendelkezésre tudja bocsátani, úgy az OSZK átadja az egyháznak a könyveket és kéziratokat.
A Balassa-kódex és a többi kötet az Evangélikus Országos Gyűjtemény – Evangélikus Országos Könyvtárba kerül.