Molnos Péter történész Elveszett örökség – Magyar műgyűjtők a 20. században című kötetét mutatták be a Kieselbach Galériában, ahol a műgyűjtéssel kapcsolatban kiállítás is nyílt. A korábban sosem publikált dokumentumok és fényképek felhasználásával készült könyvben Andrássy Gyula, Kohner Adolf, Nemes Marcell, Herzog Mór Lipót és Hatvany Ferenc drámai fordulatokban gazdag sorsa és világhírű kollekcióik tragikus története elevenedik meg.

Kép forrása

Magyar és európai
A most megjelent kötet öt olyan karaktert – műgyűjtőt – mutat be, akik fontosak az ország szempontjából, fontosak a képzőművészet támogatása, a mecenatúra és múzeumaink gyarapítása szempontjából. Ennek az öt gyűjtőnek a kollekciója a maga korában a világ legkomolyabb gyűjteményeibe is beleilleszthető lett volna.
„Egyszerre volt magyar és egyszerre volt európai, egyszerre volt nemzeti és egyszerre volt globális, egyszerre volt lokális és egyszerre volt fantasztikus világszínvonal Budapest és a nemzet talán legsikeresebb korszakában” – hangsúlyozta Miniszterelnökséget vezető Lázár János a könyv bemutatóján. 
Kiemelte azt is, hogy a kötet eladásából származó bevételt jótékonysági célra, a Bátor Tábor támogatására fordítják.

Kép forrása

Példaértékű szellemi hagyatékok
A jeles műgyűjtőkről a következőket érdemes megemlíteni: Ifjabb Andrássy Gyula jelentős szerepet töltött be a magyar képzőművészet 20. századi szerevezésében. Példaértékű az a szellemi hagyaték, amit a múzeumszervezésben, a magyar művészetszervezésben, a francia műveltség meghonosításában, az ízlésben, a minőségben képviselt.
Hatvany Ferenc gyűjteménye is a nemzetközi minőséget képviselte annak idején. Az ő gyűjteményében egyszerre volt jelen a művészet és a minőség; vagyonos emberként kötelességének tartotta a gyűjtéssel az ország gyarapítását is.
Kohner Adolf mint műértő, műgyűjtő és a művészetek mecénása szerzett nevének általános elismerést. Vezető szerepe volt az Országos Képzőművészeti Társulatban, az 1902-ben megnyílt Szolnoki Művésztelepnek pedig egyik alapítója. Jelentékeny műgyűjteményének súlypontját a modern francia impresszionista és posztimpresszionista festők művei alkották.
Nemes Marcell az 1900-as évek elejétől foglalkozott műkereskedelemmel és fiatal képzőművészek, művészettörténészek mecenatúrájával. 1906-ban kapcsolatba lépett a Kammerer Ernővel, az Országos Képtár igazgatójával és jelezte, hogy néhány hézagpótló művet óhajt ajándékozni magyar közgyűjteményeknek. Számos általa adományozott kép gazdagította a Szépművészeti Múzeumot, ugyanakkor hetven modern képet adományozott Kecskemétnek, abból a célból, hogy létesítsenek képtárat. 
A Herczog Mór Lipót által létrehozott jelentős budapesti magángyűjtemény anyagában néhány korai olasz és német, öt El Greco-kép, négy Goya-kép és 17. századi németalföldi festmények voltak. Néhány 15-16. századi szobor is szerepelt benne. A gyűjteményt 1945-ben a németek lefoglalták, jelentős része 1945 után a Szépművészeti Múzeum anyagába került.

Kép forrása

Visszaszerzett örökség
Molnos Péter, a kötet szerzője elmondta, hogy több mint tizenhét éves kutató- és másfél éves írói munka eredményeként jött létre a könyv. A téma akkor kezdte el érdekelni, amikor a gyűjtés során megtalálta Kohner Adolf kollekciójának 1920 környékén keletkezett leírókartonjait, amelyeken a kiállítási adatok mellett Van Gogh Olajerdő, Gauguin Hívás című képe, Cézanne Csendélet fekete órával, Renoir Szajna partján című műve is szerepelt. Hozzátette, hogy a képek szétszóródtak, külföldre kerültek. Cézanne műve például egy görög hajómágnáshoz került, míg Gauguin festménye egy Las Vegas-i kaszinómogulhoz. 
A történész szerint a 20. századi magyar történelem változásai és a sokszor előkerülő elitellenesség miatt ezek az értékek eltűntek Magyarországról. „Úgy éreztem, ha máshogy nem, legalább szimbolikusan valahogy visszaszerezzük ezeket a műveket” – jegyezte meg.
Kieselbach Tamás, a galéria vezetője hangsúlyozta: Molnos Péter kötete a negyvenedik könyv, amely a galéria gondozásában jelent meg és a jövőben még további három kötet megjelenését tervezik a magyar műgyűjtés történetéről.
A kötethez kapcsolódó Elveszett örökség című kiállítás Hatvany Ferenc festményeit és gyűjteményét mutatja be.