Ha nem is jelentős mértékben, de kicsivel jobban teljesített a hazai könyvpiac, mint az elmúlt évben. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének részletes elemzése szerint továbbra is a legnépszerűbb könyvek a szépirodalmi alkotások. A várakozásokkal ellentétben nem nőtt az e-könyvek forgalma, és kiderül, hogy a hazai kiadók egyre nagyobb teret foglalnak a külföldi érdekeltségű cégekkel szemben.   

Tízezer könyv
Csaknem egy százalékos nominális növekedést mutatott, azaz bővült a szabadforgalmú (közoktatási tankönyvek nélküli) könyvpiac 2014-ben. Az árszínvonal csökkenése miatt a reálnövekedés megközelítette a 2 százalékot.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) adatai szerint a szabadforgalmú könyvpiac 2014-ben 44,39 milliárd forintos forgalmat bonyolított, ami 0,95 százalékos növekedést jelent a 2013-as 43,97 milliárd forinthoz képest. Tekintettel arra, hogy a hivatalos infláció 2014-ben -0,9 százalék volt, a szabadforgalmú könyvpiac valóságos növekedése megközelítette a 2 százalékot – írják a honlapon megjelent összefoglalóban.
Az elmúlt évi fogyasztói árú könyvforgalom statisztikai összesítéséhez 183 cég forgalmi adatait vették figyelembe. Az MKKE adataiból azonban nem derül ki, hogy az egyesületből kilépett Libri adatai szerepelnek-e az összesítésben. Tankönyvek nélkül tavaly 10 333 könyv jelent meg 17,9 milliós összpéldányszámban, 1737-es átlagos példányszámban.
Mint a Világgazdaság csütörtöki számában felidézik, 2008-tól öt éven át csökkent a könyvek piaca, és miután 2013-ban végre növekedést regisztráltak, a friss, újabb növekedést mutató 2014-es számok a MKKE reményei szerint azt jelzik, hogy elindult a tartós növekedés.

Fikció és ismeret
A magyarországi könyvpiac legnagyobb forgalmú ágazata az elmúlt évben is a szépirodalom, a fikciós művek kategóriája volt. Az ide sorolható művek fogyasztói árú forgalma a könyvpiac 31,2 százalékát jelentette 13,87 milliárd forinttal (2013-ban gyakorlatilag ugyanennyi, 31,3 százalék volt a részesedés). Az ágazat növekedési üteme tavaly 0,76 százalékot tett ki. A Világgazdaság cikkében megjegyzik: nincs még egy ország Európában, ahol a fikciós könyvek ekkora népszerűségnek örvendenének.
A könyvpiac hasonlóan nagy szeletét adják az ismeretterjesztő művek, amelyek 2014-ben 13,46 milliárd forintos forgalommal 30,3 százalékos piaci részesedést értek el. Az előző évhez képest forgalmuk 1,2 százalékkal nőtt nominálisan, részesedésük érdemben nem változott. (Egy évvel korábban, 2013-ban ugyanakkor jelentős, 10 százalékos visszaesés mutatkozott az egy évvel korábbi 14,7 milliárdos szinthez képest.)
A szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok könyvpiaci forgalma 2014-ben valamelyest mérséklődött, 1,7 százalékkal csökkent 2013-hoz képest: a múlt évben 5,575 milliárd forintos forgalmat regisztráltak a 2013-as 5,67 milliárddal szemben. Az ágazat könyvpiaci részesedése így 12,6 százalékot tett ki.
Az évek óta bővülő piacú gyermek- és ifjúsági könyvkiadás - a forgalom az elmúlt 10 évben megduplázódott – tavaly is a magyar könyvkiadás egyik húzóágazatának bizonyult. A szabadforgalmú könyvpiacon a fiataloknak szóló művek részesedése immár eléri a 23,8 százalékot. Az ágazat 10,57 milliárd forintos forgalma 1,8 százalékos növekedést jelent a tavalyelőtti 10,38 milliárd forinthoz képest.
Az idegen nyelvű könyvek magyarországi importjának néhány év óta tartó, fokozatos csökkenése tavaly nem csupán megállt, hanem számottevő növekedésbe fordult. A külföldről átvett tankönyveket is ide számítva, a 3,625 milliárd forintos importforgalom az előző évhez képest 7,96 százalékos növekedéssel 2014-ben a könyvpiacnak már 8,2 százalékát adta.

Nem papír
A nem papíralapú könyvek 2014-es könyvpiaci forgalma csaknem 923 millió forint volt, ami 2,08 százalékos piaci részesedést jelentett. Az MKKE jelzi, hogy az elmúlt két évben a kérdőívükben különválasztották a hagyományos, papíralapú könyvek forgalmát a más fizikai adathordozókon megjelenő könyvektől, így a CD-ktől és az e-könyvektől, az adatközlő kiadói műhelyek azonban az esetek többségében nem különítették el az e-könyveket a lemezen kiadottaktól, és sok esetben a hangoskönyvektől sem, így csupán megbecsülni tudják, hogy az e-könyvek az összpiaci forgalom 1 százalékát sem érték el az elmúlt évben.
Szintén csupán becslés, hogy a félárú könyvek elmúlt évi forgalma megközelítően 800 millió forint volt, a kis, évente csupán néhány könyvet megjelentető intézmények, egyesületek, kis kiadók becsült forgalma pedig 520 millió forintot tett ki.
A legnagyobb, közoktatási tankönyveket megjelentető cégek kiesésével az évi 1 milliárd forint forgalmat elérő könyvkiadók száma csökkent: a tavalyi adatok alapján 12 ilyen könyvkiadó könyvtermése képezte az összforgalom 46 százalékát, 42 kiadó fedte le a könyvpiac 79,3 százalékát, és 53 cég produkálta a forgalom 85 százalékát.
Az MKKE szerint figyelemre méltó, hogy míg tíz évvel ezelőtt a külföldi tulajdonban lévő könyvkiadók magyarországi piaci részesedése elérte az összforgalom egynegyedét, addig tavaly a külföldiek magyarországi leányvállalatai, valamint a tulajdonrészükkel működő vegyesvállalati kiadók 4,22 milliárd forintos forgalmukkal már csak a szabadforgalmú könyvpiac 9,5 százalékát birtokolták.