A vitathatatlanul lenyűgöző gazdasági fejlődést felmutató Kína a jelek szerint egyre komolyabban kénytelen szembenézni az önmeghatározás korántsem egyszerű kérdésével. A világ vezető hatalmai közé emelkedő keleti birodalom, úgy tűnik, egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a kommunista ideológiát, a fél-kapitalista termelést, és az elképesztő gazdasági sikereket az önmagáról alkotott hagyományos képpel. Kína új identitást keres, olyat, ami határozottabban felel meg a nagyhatalommá növekvő állam és az egyre differenciáltabb társadalom igényeinek.

Nagy  jelen, nagy múlt
Persze a keleti óriásnak nincs nehéz dolga, ha minták után kutat, hiszen az ötezer esztendős kínai civilizáció minden tekintetben alkalmas arra, hogy az új és rendkívül sikeres társadalom számára megteremtse az identitás alapjait. Az átalakuló Kína – a jelek szerint – egyre inkább zárójelbe teszi a szocializmusból örökölt marxista-maoista eszméket, és mind határozottabban keresi létének igazolásait a kínai történelemben.
Nem is csodálkozhatunk ezen, hiszen a kínai kultúra még Európából nézve is lenyűgöző. Ez a kultúra a mi műveltségünktől gyökeresen eltérő módon ugyan, de önállóan teremtette meg mindazt, amit Európa az ipari forradalom előtt létrehozott. Ezt persze eddig is tudtuk, ám sokáig úgy tekintettünk erre az örökségre, mint egy elmúlt korszak, egy lehanyatlott civilizáció emlékeire.
A kultúra minden területén bámulatosat alkotó kínai civilizáció értékeit azonban napjainkban új megvilágításban igyekszik bemutatni a kínai kultúrpolitika. Ma már nem egy elavult múlt maradványai a kultúrtörténet tárgyi és szellemi emlékei, hanem egy megújuló kínai kultúra alapjai.

A klasszikus kínai irodalom múzeuma
Erre vall az a monumentális kiállítás, amelyet a nagyközönség előtt augusztus elején nyitottak meg a Kínai Nemzeti Könyvtárban. Han Jung-csin igazgató a klasszikus kínai irodalom múzeumának megnyitása alkalmával hangsúlyozta, hogy a kiállítás jövőbe mutató módon mutatja be a hagyományos kínai kultúrát. A nemzeti könyvtár klasszikus irodalmi múzeuma ötvözi a múzeum és a könyvtár előnyeit, annak érdekében, hogy minél alaposabban feltárható legyen a klasszikus kínai kultúra története. Hozzátette, hogy az ősi könyvek a kínai civilizáció több ezer éves lenyomatai. A könyvtárban kialakított irodalmi múzeum az első olyan kínai kulturális intézmény, amely kifejezetten ősi klasszikus könyvek, írások állandó kiállítására vállalkozik. Az embereknek látniuk kell ezeket az emlékeket – hangsúlyozta az igazgató.
A bemutató – mind tartalmában, mint terjedelmében – méltó a kínaiakhoz: valóban hatalmas kiállítás. Alapterülete összesen 11.549 négyzetméter, amelyen a kínai kronológia alapján szerveződő kiállítás a legkorábbi időktől a modern kor hajnaláig vezeti végig a látogatókat Kína kultúrtörténetén.
Kilenc teremben többek között, a legkorábbi kéziratok, kalligráfiák, fém- és kőnyomatok, ritka könyvek és régi atlaszok, az etnikai kisebbségek régi könyvei, a kínai ókor klasszikusai is megtalálhatók. A tárlatnak része egy „nyugati” szekció is, amelyben a Kínában élő külföldiek irodalmi munkái tekinthetők meg. A kiállítás a Kínai Építészeti Archívum anyagának egy részét is bemutatja, rajzok és szövegek segítségével követhető a kínai építészet hagyománya és változása.
Összesen mintegy 800 különösen értékes darabbal várják a látogatókat. Ez nem csak, hogy az első ilyen jellegű kiállítása a klasszikus könyveknek Kínában, de egyúttal a világ egyik leggazdagabb irodalom- és könyvtörténeti gyűjteménye is.

Versengő kultúrák
A nemzeti könyvtár kezelésében működő múzeum két év előkészületi munkát követően egyelőre kísérleti jelleggel nyitott meg. A kiállítás célja, hogy bemutassa az 5000 éves kínai civilizációt és – a szervezők szándéka szerint – egyúttal ki is jelöli a kínai kultúra jövőjének útját is.
Úgy tűnik, Kína lassan felfedezi saját nagyszerű múltját, s arra támaszkodva alkotja meg jelenével és jövőjével kapcsolatos elképzeléseit.
Noha egyetlen civilizációtól sem lehet eltagadni történelmét, a kínai gazdasági sikerek és nagyhatalmi ambíciók tükrében a kommunista diktatúrában kibontakozó kínai nacionalizmus furcsa és elgondolkodtató perspektíva. Még akkor is, ha a Kínára, illetve a keleti civilizációkra inkább jellemző a fontolva haladás, előbb-utóbb szembe kell néznünk azzal, hogy Európa-központú kultúrtörténetünkkel egy Távol-Kelet központú művelődéstörténet fog versenyre kelni.