KULTÚRA2028

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a kulturális tárca kezdeményezésére november 17–18-án tartott KULTÚRA2028 konferencián nyolcvan szakmai szervezet vitatta meg a támogatási rendszer jövőjét. A kétnapos tanácskozás a kormányzat által meghirdetett „nulladik pontot” jelentette egy új országos kulturális stratégia és az NKA 2028-ra tervezett modellváltásának előkészítésében. A könyvszakmai szereplők számára a tét nem csupán a kiszámíthatóbb, többéves pályázati konstrukciók kialakítása, hanem a kultúrafogyasztási kutatásokra alapozott olvasásnépszerűsítés, valamint a könyvpiaci szabályozás és a háttérintézményi rendszer átalakítása is.

Teljes újragondolás

A november 17–18-án a budapesti Freedomban megrendezett KULTÚRA2028 konferencián a résztvevők megkezdték egy új, országos kulturális stratégia és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) reformjának előkészítését. A meghívott több mint nyolcvan szakmai szervezet képviselői (összesen mintegy kétszáz fő) nyolc szakterületi műhelyben elemezték a jelenlegi támogatási rendszer problémáit és a megújulás lehetőségeit (szépirodalom és könyvkultúra; fotó-, ipar- és képzőművészet; építőművészet és örökségvédelem; közművelődés és népművészet; zene- és könnyűzene; színház- és táncművészet; közgyűjtemények; fesztiválok).

A tanácskozás alaphangját Mattyasovszky-Zsolnay Bence, az NKA alelnöke adta meg, aki arról beszélt, hogy a pályázati rendszer újragondolása önmagában nem elég a hatékony működéshez. A reform során szét kell választani az alapműködés, a fejlesztés és az új szakmai programok finanszírozását, valamint tisztázni kell az állam, az önkormányzatok és az NKA feladatait. 

A tervezés éve áll előttünk

A plenáris üléseken szó esett a hazai finanszírozási rendszer átfogó elemzéséről (Boros Tamás, Egyensúly Intézet), a nemzetközi gyakorlatokról (Inkei Péter), valamint a digitalizáció és az adatkezelés adta lehetőségekről (Petrik Máté helyettes államtitkár). Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter (egyben az NKA elnöke) bejelentette, hogy 2027 az átmenet és a közös stratégiaalkotás éve lesz. A konferencia ajánlásaiból és a korábban beérkezett javaslatokból közös vitaanyagot állítanak össze, miközben kidolgozzák az NKA új működési és finanszírozási modelljét, amely 2028-tól léphet életbe. A miniszter hangsúlyozta az uniós források céltudatos tervezését is. Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár a szakmai bizalom helyreállítását, a politika eltávolítását a kulturális közegekből, valamint a kivételezések nélküli, egységes szabályokon alapuló támogatási rendszert nevezte meg fő célként. Kiemelte feladatként mutatott rá a fiatalok kulturális nevelésére és a vidéki lehetőségek bővítésére. A minisztériumi tervek között szerepel a Magyar Művészeti Akadémia különleges NKA-s döntéshozatali jogosítványainak kivezetése és a miniszteri keret csökkentése is. Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkár a művészet szabadságának alkotmányos védelmét szorgalmazta, és kiemelte, hogy az állami intézmények és közgyűjtemények alapműködését nem lehet évről évre eseti támogatásokból fenntartani.

Széleskörű egyetértés

A szekcióüléseket követően Mattyasovszky-Zsolnay Bence összegezte a nyolc különböző művészeti és kulturális terület képviselőinek tanácskozását. A résztvevők számos ponton azonos következtetésre jutottak. Egységes igényként fogalmazódott meg a rögzített pályázati menetrend, a tervezhető döntési és kifizetési határidők, valamint a többéves támogatási konstrukciók bevezetése. A résztvevők szerint a szakmai szervezeteknek valódi beleszólást kell kapniuk a támogatási célok, a pályázati kiírások és az értékelési szempontok meghatározásába, emellett számos javaslat született az NKA kollégiumi rendszerének átalakítására is. Széles körű egyetértés alakult ki abban is, hogy a döntések szakmai indokait, az összeférhetetlenségi szabályokat és a pénzek felhasználását nyilvánossá és követhetővé kell tenni. Emellett szakterület-specifikus értékelési módszerekre és átfogó kultúrafogyasztási kutatásokra van szükség annak mérésére, hogy a közpénz milyen társadalmi hatást ér el.

A tanácskozásnak közvetlen könyves vonatkozásai is vannak. A nyolc szakmai műhely egyike kifejezetten a szépirodalom és könyvkultúra helyzetével foglalkozott. A résztvevők a többi területtel összhangban a kiszámítható pályázati menetrendet, a többéves támogatásokat, a szakmai szervezetek valódi beleszólását a kollégiumi döntésekbe, valamint a szakmai teljesítményen alapuló elbírálást sürgették.

A konferencia egyik központi következtetése az volt, hogy az új kulturális stratégiát pontos kultúrafogyasztási felmérésekre és társadalmi hatásmérésre kell alapozni. Ez közvetlenül érinti az olvasáskultúra állapotának és a könyvpiaci támogatások megtérülésének mérését.

Várható irányok

A november 17–18-i KULTÚRA2028 konferencia részletes műhelyjegyzőkönyveit még nem hozták nyilvánosságra. Ugyanakkor a konferencia nyilvános összegzései és a minisztérium pár nappal korábbi (november 10-i), valamint korábbi szakmai bejelentései alapján világosan látszik, hogyan illeszkedik a könyvszakma és az olvasáskultúra ebbe a reformfolyamatba. 

A konferenciát közvetlenül megelőzően, november 10-én a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium (TKKM) külön is ismertette a területre vonatkozó irányait. Tarr Zoltán miniszter hangsúlyozta, hogy az irodalom nem lehet többé a kultúrharc terepe; az államnak nem feladata a kulturális tartalmak minősítése, csupán a sokszínűség és az alkotói szabadság feltételeinek megteremtése. A tárca napirendre tűzte a könyvpiaci szabályozás (például az árkötöttségi törvény és a piaci koncentráció) felülvizsgálatát, valamint a 97. Ünnepi Könyvhéten Tarr Zoltán felvetette az e-könyvek és hangoskönyvek (jelenleg 27 százalékos) áfakulcsának vizsgálatát is. A tervek között szerepel egy állami könyvvásárlást támogató program elindítása pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára, a tankönyvpiac liberalizálásába való bekapcsolódás, egy új fordítástámogatási csomag, valamint az állami irodalmi háttérintézmények (pl. a Petőfi Kulturális Ügynökség és a KMTG) átvilágítása.

A KULTÚRA2028 konferenciát a szervezők a folyamat „nulladik pontjának” tekintik. A műhelyekben született javaslatokat rendszerezik és továbbítják a kulturális kormányzatnak, valamint visszajelzést adnak a résztvevőknek. A szakmai és társadalmi párbeszédet 2027-ben a vidéki régiókban és a határon túli magyar kulturális közösségekben is folytatják.