Három napon keresztül ismét könyvek, szerzők és olvasók vették birtokba a budavári Kapisztrán teret. A szeptember 4. és 6. között megrendezett Budavári Könyvünnep ezúttal is különleges történelmi háttér előtt zajlott: a Buda töröktől való visszafoglalásának 340. évfordulójára meghirdetett „Ide Buda! 1686” emlékév programsorozatába illeszkedett. A könyves esemény így egyszerre volt irodalmi találkozó, családi program és történelmi emlékezetet idéző kulturális rendezvény.

A Kapisztrán tér ezúttal valóban a könyvek terévé alakult. A rendezvényen 24 könyvkiadó képviseltette magát, mellettük író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, dedikálások, kiadói beszélgetések, koncertek és családi programok várták az érdeklődőket. A szervezők a könyvvásár hagyományos modelljénél szélesebb kulturális kínálatot alakítottak ki: a látogatók nemcsak könyvekkel találkozhattak, hanem a történelemhez, a kézművességhez és a hagyományőrzéshez kapcsolódó programokkal is.

A könyvünnep egyik erőssége éppen ez a sokféleség volt. A könyves standok és irodalmi beszélgetések mellett XVII. századi hagyományőrzők, kézműves foglalkozások, korabeli játékok, könyvkötészeti bemutató, kovács- és faműhely, solymászbemutató, látványkonyha és tüzérségi bemutató is szerepelt a programban. A Zsarátnok Zsoldosai XVII. századi kompániája révén a 1686-os történelmi háttér nem csupán dekorációként jelent meg: a múlt egyfajta megtapasztalható, játékos kulturális környezetté vált.

A rendezvény családi jellegét erősítette a VIII. Budai Polgári Családi Nap is, amelyben többek között Álomcirkusz és a Kákics zenekar műsora kapott helyet. A gyerekeket különféle kézműves programok, gólyalábas produkciók és korabeli játékok is megszólították. Különösen figyelemre méltó volt a Cholnoky Zsófia vezette matató könyvkötészet, amely a könyvet nem pusztán olvasnivalóként, hanem kézzel létrehozható tárgyként is közel hozta a résztvevőkhöz.

A könyves kínálat ugyanakkor megőrizte a rendezvény eredeti karakterét. A három nap során számos kiadó mutatta be újdonságait és köteteit. Megjelent többek között a Magyar Kultúra Kiadó, a Martin Opitz Kiadó, az IdőJel Kiadó, a Ludovika Kiadó, az Exit Kiadó, az Országház Kiadó, a Kairosz Kiadó, a Kortárs Kiadó és a Litea–Tortoma Kiadó. 

A beszélgetések témái a kortárs irodalomtól és kultúrától a történelmen át a műemlékvédelemig és a várostörténetig terjedtek. A történelmi helyszínhez különösen jól illeszkedtek azok a programok, amelyek a múlt jelenvalóságát tükrözték. A Martin Opitz Kiadó például a Mohács 500 alkalmából megjelent köteteket mutatta be, az Országház Kiadó pedig Kovács István Európa védőbástyái. Lengyelekről magyaroknak című könyvével jelent meg. A Kortárs Kiadó A mulató Budapest, 1896 című várostörténeti antológiával, a Litea–Tortoma pedig Domonkos László és Bán Mór történelmi témájú beszélgetésével kapcsolódott a történelmi idők értelmezéséhez.

A rendezvény irodalmi és kulturális sokszínűségét jelezte Zágorec-Csuka Judit szereplése is, aki költőként, íróként és műfordítóként mutatkozott be, és Szivárvánnyal táncolók című kötetéről beszélt. 

A zene ugyancsak szerves része lett a programnak. A pénteki nyitónapot Sebestyén Márta koncertje és moldvai táncház indította, a vasárnapi zárást pedig Beke István Ferenc gitárkoncertje, majd a zentai Jazz&Roll fellépése tette teljessé. A könyvünnep így olyan szabadtéri kulturális találkozó lett, amely különböző korosztályokat és érdeklődési köröket igyekezett egyetlen helyszínen megszólítani. Látható sikerrel. A könyv ugyanis képes összekötni különböző kulturális világokat. Egy történelmi évfordulóhoz kapcsolódó rendezvényen a könyv egyszerre az emlékezet hordozója, kulturális tényező, művészeti tárgy és közösségteremtő erő.

A budai Vár történelmi környezetében egymás mellé került múlt és jelen, hagyomány és kortárs kultúra, könyvkiadás és olvasói közösség. A 340 évvel ezelőtti történelmi esemény emlékezete így egy mai kulturális ünnepben kapott új értelmet: a múltat nemcsak felidézni lehet, hanem tovább élni, tovább gondolni.