Nagy László művészetéről nyílt kiállítás az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeumban. A bőrömön ország süt át című tárlat fókuszában Nagy László sokoldalú és kísérletező művészete áll, hiszen költészetétől elválaszthatatlan műfordítói, képzőművészeti, képszerkesztői tevékenysége, illetve a negyvenes évek végétől a hetvenes évek végéig a pályáját meghatározó (kultúr)politikai események és folyamatok. 

Képek forrása: MNMKK PIM, Gál Csaba

A tárlatra érkezőt Huszár Dániel grafikus-animátor által készített, teljes teret betöltő animációs falvetítés fogadja, amely megeleveníti Kondor Béla és Nagy László grafikáinak legfontosabb motívumait, utóbbi élettereiből és festészetéből is válogatva. A látogató összetett érzékelésére ható, a versek és a grafikák között vándorló, vibráló motívumok a kiállítás egyes termeinek is a főszereplői, az ötvenes-hetvenes évek irodalmának, képzőművészetének kulcsmetaforái.

A kiállításon megtekinthető a költő számos képzőművészeti alkotása, könyvillusztrációi, saját kezűleg készített és díszített fa- és réztárgyai. Betekintést nyerhetünk Nagy László alkotásfolyamatainak különböző fázisaiba, az Élet és Irodalom képszerkesztőjeként folytatott tevékenységébe, emellett a kortárs képzőművészekkel, rendezőkkel való kapcsolata, kölcsönös inspirációik is kiemelt szerepet kapnak. A kiállítás Nagy Lászlót intermediális művészként mutatja be, az írás, a képteremtés, a népzenegyűjtés, a kimondott szó ereje összefügg a kézműves tárgyak létrehozásával és képverseinek sorozatával.

A tárlaton szerepel többek között Kondor Béla Darázskirály című festménye; Nagy László Ady Endréről és Szécsi Margitról készült ikonjai, deszkalapokra festett profán lóikonjai; a párizsi Magyar Műhely kísérleti munkái a hetvenes évekből, Kass János Fejek című sorozatából Nagy László feje; valamint Máriási Iván Uborkaszezon című, a hatvanas évek irodalmi életének kulcsszereplőit megelevenítő karikatúrája.

A kiállított műtárgyak bemutatják, hogy Nagy László alkotószenvedélyének gyökerei Nagy László szülőfalujáig, Felsőiszkáz népművészetéig és a helyi mesterek munkáiig nyúlnak vissza. Az ötvenes évek elején, bulgáriai ösztöndíja során került kapcsolatba a képzőművészete és költészete számára is meghatározó délszláv folklórral és az ortodox ikonfestészettel. A tárlat ízelítőt ad felesége, Szécsi Margit költészetéből és férjével közös munkáiból is, hiszen Nagy László számos kötetét illusztrálta. 

A korszakot megidéző kiállítás egyik témája, hogy az ötvenes-hetvenes évek kultúrpolitikája hogyan jelenítette meg közszereplőként, használta fel agitációs célokra az akkori írókat, költőket. Nagy László pályájának alakulástörténetét nyomon követve láthatjuk, hogyan próbált egyensúlyozni a hatalommal való kényszerű együttműködés és a belső szabadság megőrzése között. 

A PIM június 20-án, a Múzeumok Éjszakáján is készül az új időszaki kiállításához kapcsolódó programokkal. A múzeum kertjében 17 órától Vecsei H. Miklós, Juhász Anna, Gubik Petra és Tempfli Erik előadásában egy zenés, irodalmi koncertszínház keretében idézik meg a XX. századi magyar irodalom egyik legfontosabb költőpárja, Nagy László és Szécsi Margit költészetét. Az este folyamán ugyanakkor rendhagyó tárlatvezetéseken, többek között Kollár-Klemencz László zenész, író szemszögéből ismerhetik meg a tárlatot az érdeklődők.

A kiállítás 2026. október 31-ig tekinthető meg.