Különleges díszvendége lesz a 2026. október 1. és 4. között megrendezendő 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak. A szervezők döntése Ali Smith skót íróra esett, aki írásaiban, de még alkotói névválasztásában is kifejezi azt a woke-gondolatiságot, amely az elmúlt évtizedben ostrom alatt tartotta a normalitást. 

Nos, nézzük meg közelebbről a díszvendéget! Ali Smith 1962-ben született skót író, drámaíró, újságíró és irodalomkritikus, a nyilvános adatbázisok szerint ő a kortárs angol nyelvű irodalom egyik legelismertebb hangja. Első könyve, a Free Love and Other Stories (1995) Saltire First Book of the Year Award és Scottish Arts Council Book Award díjakat nyert, később a How to Be Both Goldsmiths Prize, Costa Novel of the Year és Baileys Women’s Prize díjakat kapott. Ali Smith-t gyakran nevezik az egyik leginnovatívabb kortárs brit írónak, sőt, egyes kritikákban „Skócia Nobel-díjára esélyes írójaként” emlegetik. Egyszóval valóban elismert alakja az angol könyvpiacnak. 

Érdemes elmondani, hogy Smith különösen értékeli a nyelvi játékokat, a szerkezetekkel való kísérletezést, regényeiben gyakran keveredik a személyes és a történelmi dimenzió, miközben a társadalmi és lélektani kérdések is szerepet kapnak. Ezen a nyomvonalon juthatunk azután oda ahova a magyar olvasók többsége nem igen akar eljutni. 

Ali Smith teljes neve: Alison Margaret Smith de nem véletlenül használja az Ali Smith nevet. Az írói névválasztás tudatos írói és identitásbeli döntés. Ali Smith ugyanis queer identitásúnak mondja magát, következetesen kerüli a nemi kategóriákat a műveiben, és a nyilvános szerepléseiben egyaránt. Elutasítja az előzetes besorolásokat, és nyitva hagyja az identitás értelmezését – az olvasói számára is. Smith regényeinek ugyanis egyik központi témája éppen az, hogy ki beszél, milyen hangon, milyen „testből” és milyen társadalmi helyzetből. A példák végigvonulnak az életművön. Az Évszakok-kvartett első kötete például következetesen bontja le az identitás stabilitását. 

A regényben fontos szerepet játszó Daniel Gluck idős, zsidó származású alak, akinek a neve „Gluck” = boldogság erős kontrasztot alkot azzal a veszteségélménnyel, ami alakjához kapcsolódik. Egy kulcsmondata – „Names don’t belong to people. People belong to names.” – megfordítja a klasszikus identitáslogikát, a név itt nem kifejez, hanem keretbe zár.

A regényfolyam tulajdonképpeni főszereplője, Elisabeth ugyancsak bizonytalan figura, amolyan örök átmenet. Se nem gyerek, se nem felnőtt, nem biztos politikailag, nem biztos érzelmileg. Smith szerint ugyanis az identitás nem állapot, hanem folyamat.

Az író identitás-fogalma az elemzők szerint Judith Butler performativitás-elméletéhez közelít, amely szerint a nemi identitás nem belső, veleszületett lényeg, hanem ismétlődő, társadalmilag kódolt cselekvések (beszéd, gesztus, öltözködés) rituális előadása (performansza), amely a norma ismétlése és szétfeszítése révén konstituálja önmagát; s persze ez a folyamat nem önkéntes tevékenység, hanem a normák által kikényszerített teljesítmény. 

Ennek megfelelően a díszvendég nem adottságként kezeli a nemet, a nevet, az identitást, hanem a dekonstrukció lehetőségét látja bennük, az identitás-kényszer lebontásának igényével lép föl könyvei szerkezetében, narrátorválasztásában, címadásában, névhasználatában. És ide kapcsolódik az „Ali” írói név is, amely nem ad egyértelmű képet a szerző neméről, identitásáról. Ezért Ali Smith neve nem mellékes részlet, hanem ugyanannak a woke-gondolkodásnak a része, mint a regényei.