Fantomfájdalom

Fantomfájdalom címmel és Van-e szabadulás nemzeti traumáink fogságából? Alcímmel jelent meg Margittai Gábor könyve 2025-ben. A szerző, aki nemcsak a Kárpát-medencében kutatta a magyarok közösségeit, de a nagyvilág mindenféle táján kereste és találta meg a magyarokat, ezúttal egy mondhatni ránk nagyon jellemző vonásról írt új könyvében, mégpedig a traumatizált múlttal terhes néplélekről.

Margittai Gábor így fogalmaz Fantomfájdalom című könyvéről: „Hogy történhet meg az, hogy még száz évvel az események után is, Európa közepén olyan horderejű felfedezéseket lehet tenni, amelyek arra kényszerítenek, hogy alaposan át- és újragondoljuk történelmi tudásunk bizonyos fejezeteit? Hogyan lehetnek az emlékezetben ekkora hasadások, amelyek szakadékként nyelnek el sok más kapcsolódó történetet, emberi sorsot, hősi és alávaló tettet is? Hogyan, miféle mesterkedésekkel fednek, titkolnak el, retusálnak, hamisítanak, közömbösítenek sorsfordító eseményeket, taszítanak milliókat, akár egész társadalmakat a Léthé sodrába? A Kárpát-medence magyar szórványközösségeinek, a fel- és letűnő magyaroknak, a Szahara közepén tengődő magyaráboknak, a saját tiltott kastélyaikat ostromló erdélyi főnemeseknek, a kül- és belhoni magyarság veszélyeztetett értékeinek, az elhallgattatott és elhallgatott hadifoglyoknak – Szardíniától Szibériáig – a „felfedezése”, bemutatása, történetük és létezésük mélyére vezető expedícióink mind egy gyújtópontból indulnak. Egyetlen kényszerítő erejű, fenyegető fókuszból: az emlékezet válságából. Tehát az önazonosság kríziséből."

A szerző életútja biztos alapot jelent a fenti leírt témakör kibontására, elemzésére, hiszen korábbi kiadványaival – így többek között a 2005-ös Külső magyarok – Utazás a végeken, a 2009-es Mi a madzsar? – Magyar tudatú néptöredékek Ázsiában, Afrikában, Európában, a 2010-es Trianoni menyecske – Szórványlétünk a Kárpát-medencében – is ezzel foglalkozott már. Az 1973-as születésű Margittai a József Attila Tudományegyetemen végzett, és már ezen tanulmányai alatt indult publikációs pályája. Dolgozott a Magyar Nemzet, a Magyar Idők és a Lugas orgánumoknak. Írásai mellett a dokumentumfilm vonal is elcsábította, néhánynak társalkotója volt.