Azzal akartam kezdeni beszámolómat, hogy a hét végén nerd-találkozón voltam. Aztán elbizonytalanodtam. Lehet, hogy geek-találkozón jártam? A dolog akár mindegy is lehetne – mert valójában a 37. (Tavaszi) Képregénybörzén szereztem be pár nélkülözhetetlen kiadványt, de, ha már így belekeveredtem, tegyük gyorsan tisztába ezt a dolgot. 

Kép forrása

Ki nerd, ki geek? 
A nerd-geek témában kétségkívül illetékes SF portál szerint, ha valaki valamilyen nem általánosan hasznos minősítésű tevékenységben rendelkezik kiemelkedő tudással, akkor a megítélés fogja eldönteni, hogy milyen szót használnak rá. „Ha valaki San Francisco-ban huszonéves képregényszakértő és rajong is a témáért, akkor comic book geek-ként fogja aposztrofálni magát. Rögtön más a helyzet, ha ugyanez az ember felszed egy valley girlt, ami a Kaliforniában élő gazdag fiatal vásárlásmániás fehér lány-sztereotipia. Szóval, ha a geek felviszi a lakására a valley girlt és az, meglátva az IKEA-polcon a Pókember-összest, visítva elszalad, akkor másnap már a He’s, like, totally a comic book nerd! mondattal fogja elcsacsogni az esetet a Starbucksban.”
És íme, sikerült ide keverni a nerd kifejezést is, amiről szakértőnk, a cikk szerzője – Dobay Ádám forgatókönyvíró, kortárs kultúra-kutató – így ír: a nerd „a geekhez hasonlóan megszállottja valamely témakörnek, azonban ezt az érdeklődést szociális kapcsolatainak rovására valósítja meg. Ez megnyilvánulhat abban, hogy szociális helyzetben csak az ismerős témaköreivel kapcsolatban tud kommunikálni, csak a kedvelt témaköreihez tartozókkal interaktál szociálisan, vagy a szociális érintkezés helyett foglalkozik a megszállottságának tárgyával.”
Szóval a geek megszállott a nerd meg betegesen megszállott. De – teszi hozzá Dobay Ádám – „a nerd, ha szubkultúrán kívül derogatív is, szubkultúrán belül pozitív, a geek pedig általánosan is pozitív(abb) jelentéssel bír…” Így aztán nehéz eldönteni, hogy egy képregény-fan nerd vagy geek, de, hogy vasárnap megszállott képregényrajongók lepték el a Madách Imre Gimnázium termeit és folyosóit. 

Kép forrása

Baráti börze 
Az esemény beharangozója szerint több ezer használt és vadonatúj magyar és külföldi képregény, comics, manga, valamint akciófigura, szuperhősös játék, kártya, DVD és Blu-ray lemez, LEGO figura, valamint rengeteg más várta az érdeklődőket. 
A tény pedig az, hogy a képregénybörzék sorozata, amely kezdetben afféle szűk körű rendezvény volt, néhány örök gyermeknek kínált lehetőséget a találkozásra és a csere-berére, mára kinőtte magát. Igazi kulturális esemény lett: kiadókkal, kereskedőkkel, szakértőkkel és rajongókkal. Persze, tegyük hozzá, a tavaszi és az őszi börze valahol ma is őrzi eredeti, bensőséges, baráti hangulatát. A nagyesemények, a Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál, vagy decemberi Hungarocomix az igazán reprezentatív felvonulása a nerdeknek, geekeknek, comic-fanoknak, costplayereknek és egyéb furcsa szerzeteknek. A börzéken ma is inkább a gyűjtőké és gyűjteményeké, s így az igazán különleges, kis példányszámban megjelenő kiadványoké a főszerep. Igaz, egyre több hazai kiadó időzíti ekkorra az újdonságait. 
A Nerd-blog (mégiscsak nerdek lesznek a képregényesek…) előzetese olyan izgalmas kiadványokra hívja föl a figyelmet, mint a Kingpinnél megjelent Végtelen hatalom, amely a Bosszúállók 3 mozifilmhez kapcsolódik, vagy a Szürkezóna #2, amely képregényritkaságot bemutatva igazi popkulturális csemegéket ígér, meg egy csomó egyéb Marvel-képregény, amelyek telis-tele vannak szuperhősökkel... Nekem azonban más kiadványok lettek a kedvenceim. 

Kép forrása

Friss nyelvkönyvtől antik Mozaikig
Itt van mindjárt Szalay Kristóf képregényes nyelvkönyve, amely tényleg vicces, tényleg képregény, ráadásul tényleg nyelvkönyv. Biztosan meg lehet belőle tanulni németül. És mindjárt jön a második kötet!
Aztán itt van egy élő klasszikus megunhatatlan szecessziós ábrándgyűjteménye, Fazekas Attila Perseus kapitánya. A gyűjteményes kiadvány Perseus űrkalandor összes korábban megjelent történetét tartalmazza, no meg pár olyat is, amit még nem láthatott a szélesebb közönség. 
Sikerült beszereznem a most Korcsmáros Pál-díjat kapott Sváb József új képregényét is. A tavaly megjelent Vörös Pimpernel után az idei börzére a Sherlock Holmes sztorival állt elő a neves grafikus. A képkockákon A táncoló figurák és A magányos biciklista című eseteket deríti ki a halhatatlan magánnyomozó. 
Ha már ott jártam, megvettem az Incal, most megjelent második kötetét. Ennek érdekessége, hogy a látnoki erejű filmrendező, Alejandro Jodorowsky és egy másik zseni Jean Giraud Mœbius nyolcvanas években készített francia sci-fi sorozatának képregény-adaptációja. Az eredeti film számos ötletét átvette Luc Besson Az ötödik elemben, így lettek mára a popkultúra scifi-világának részei a lebegő autók, robotok, űrlények, technopapok és beszélő állatok…
És persze gyermekkorunk olyan csodái sem hiányozhattak a képregényes bevásárlószatyorból, mint a hajdani Mozaik újonnan megjelenő szériája, a Digedag Könyvek Sorozat legújabb kötete, a Lucky Luke friss története, meg a szerencsésen feltámadott Kockás képregényfüzet legutóbb megjelent kiadványai. 
Már csak az a kérdés, mikor fogom én mindezeket elolvasni. Elvégre, ha nem vagyok igazi nerd, mással is foglalkoznom kell, nem csak képregényekkel…