Neil Gaiman és az Északi mitológia
A napokban Neil Gaiman felolvasást tartott frissen megjelent kötetéből a new yorki Town Hallban. Az Északi mítoszok tizenöt meséjéből az „Építőmester” címűre esett a választása. Az eseményről a New York Times közölt érdekes összefoglalót, hiszen a rendezvényen arra is volt lehetőség, hogy a közönség mindenféléről faggassa a szerzőt, akinek új kötete egyébként már magyarul is megjelent.
Akármit felolvashatott volna
A történet azzal kezdődik, hogy az északi istenek épp vitatkoznak, miként erősítsék meg Asgard határait a betolakodók ellen.
– Mit javasolsz? – kérdezi egyikük Odint, a leghatalmasabbat.
– Építsünk falat – válaszol a félszemű isten.
A szerző humorérzéke vitathatatlan, de az igazsághoz tartozik, hogy akármit felolvashatott volna – a fiatalkori zsengéitől kezdve a lapszélre firkált megjegyzésein át a könyvelőjével folytatott levelezéséig –, a közönség ugyanazzal a kitörő lelkesedéssel fogadja. Gaiman, a bőrdzsekis író élő kapcsolatot tart olvasóival a honlapján és a közösségi médián keresztül.
Az Északi mitológia ősi történeteket mesél el játékos formában, például a világ teremtését és egyéb fontos ügyeket. A történetekben Odin mellett találkozunk Thorral, a nem sok sütnivalóval megáldott kalapácsos istennel és Lokival, az örök bajkeverővel.
Szex és pávák
– „Miért pont az északi, és nem például a görög mitológiáról írta ezt a könyvet?” – tették fel a kérdést.
Gaimant gyerekkorától fogva érdeklik az északi mítoszok a maguk tökéletlen isteneivel és kellőképpen komor világnézetükkel.
– „A görög mítoszok szexszel és pávákkal vannak tele” – magyarázta a közönségnek. – „Az ember ücsörög a szabadban, és beleszeret a saját tükörképébe. Az északi mitológiában senki sem tesz ilyet. Aki leül álmodozni odakinn a hidegben, annak vége.”
A kötet a világ teremtésével kezdődik, és jég és tűz általi pusztulásával ér véget. A régi világ romjain halványan felcsillan az újjászületés reménye.
Gaiman nemrég azt nyilatkozta, hogy olyan módon közelít a mítoszokhoz, mint egy zenész, aki az ötvenes évek folkzenéjét dolgozza át: „A történetek gerince adott, de rajtam múlik, milyen részletekkel töltöm meg őket.”
És valóban, érzelmekkel, indítékokkal, dialógusokkal és az íróra jellemző fanyar humorral megfűszerezve életre kelnek a történetek. Így az eredetileg mellékszerepre ítélt istennőket öntudatos, modern nőkként ábrázolja, akik kiállnak magukért, mint például Freyja, amikor tudomást szerez arról, hogy valami homályos ügylet részeként hozzá akarják adni egy óriáshoz.
Könyvek, filmek, utolsó szavak
Gaiman elmesélte, hogy mostanában fejezte be a Good Omens (magyarul Elveszett próféciák) forgatókönyvét. A Terry Pratchett-tel közösen írt regényből most készít egy hatrészes sorozatot az Amazon Prime és a BBC, amelyet jövőre mutatnak be. Sokan várják türelmetlenül az Amerikai istenek című bestsellerén alapuló sorozatot is, amely a hírek szerint még ebben az évben a közönség elé kerül. Gaiman ez utóbbiban vezető producerként működik közre. A Town Hallban megjelent rajongóknak levetítették az utóbbi sorozat hivatalos előzetesét, majd válaszolt a feltett kérdésekre.
Végül valaki megkérdezte, mit szeretne rávésetni a sírkövére.
– „Nem tudni, tényleg odalenn van-e” – válaszolta egy pillanatnyi gondolkodást követően.
Akármit felolvashatott volna
A történet azzal kezdődik, hogy az északi istenek épp vitatkoznak, miként erősítsék meg Asgard határait a betolakodók ellen.
– Mit javasolsz? – kérdezi egyikük Odint, a leghatalmasabbat.
– Építsünk falat – válaszol a félszemű isten.
A szerző humorérzéke vitathatatlan, de az igazsághoz tartozik, hogy akármit felolvashatott volna – a fiatalkori zsengéitől kezdve a lapszélre firkált megjegyzésein át a könyvelőjével folytatott levelezéséig –, a közönség ugyanazzal a kitörő lelkesedéssel fogadja. Gaiman, a bőrdzsekis író élő kapcsolatot tart olvasóival a honlapján és a közösségi médián keresztül.
Az Északi mitológia ősi történeteket mesél el játékos formában, például a világ teremtését és egyéb fontos ügyeket. A történetekben Odin mellett találkozunk Thorral, a nem sok sütnivalóval megáldott kalapácsos istennel és Lokival, az örök bajkeverővel.
Szex és pávák
– „Miért pont az északi, és nem például a görög mitológiáról írta ezt a könyvet?” – tették fel a kérdést.
Gaimant gyerekkorától fogva érdeklik az északi mítoszok a maguk tökéletlen isteneivel és kellőképpen komor világnézetükkel.
– „A görög mítoszok szexszel és pávákkal vannak tele” – magyarázta a közönségnek. – „Az ember ücsörög a szabadban, és beleszeret a saját tükörképébe. Az északi mitológiában senki sem tesz ilyet. Aki leül álmodozni odakinn a hidegben, annak vége.”
A kötet a világ teremtésével kezdődik, és jég és tűz általi pusztulásával ér véget. A régi világ romjain halványan felcsillan az újjászületés reménye.
Gaiman nemrég azt nyilatkozta, hogy olyan módon közelít a mítoszokhoz, mint egy zenész, aki az ötvenes évek folkzenéjét dolgozza át: „A történetek gerince adott, de rajtam múlik, milyen részletekkel töltöm meg őket.”
És valóban, érzelmekkel, indítékokkal, dialógusokkal és az íróra jellemző fanyar humorral megfűszerezve életre kelnek a történetek. Így az eredetileg mellékszerepre ítélt istennőket öntudatos, modern nőkként ábrázolja, akik kiállnak magukért, mint például Freyja, amikor tudomást szerez arról, hogy valami homályos ügylet részeként hozzá akarják adni egy óriáshoz.
Könyvek, filmek, utolsó szavak
Gaiman elmesélte, hogy mostanában fejezte be a Good Omens (magyarul Elveszett próféciák) forgatókönyvét. A Terry Pratchett-tel közösen írt regényből most készít egy hatrészes sorozatot az Amazon Prime és a BBC, amelyet jövőre mutatnak be. Sokan várják türelmetlenül az Amerikai istenek című bestsellerén alapuló sorozatot is, amely a hírek szerint még ebben az évben a közönség elé kerül. Gaiman ez utóbbiban vezető producerként működik közre. A Town Hallban megjelent rajongóknak levetítették az utóbbi sorozat hivatalos előzetesét, majd válaszolt a feltett kérdésekre.
Végül valaki megkérdezte, mit szeretne rávésetni a sírkövére.
– „Nem tudni, tényleg odalenn van-e” – válaszolta egy pillanatnyi gondolkodást követően.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból