Hogy miért jó a vándorgyűlés? Nos, például azért, mert eljuthatsz Veszprémbe, amiről – annyi villámgyors átautózás után – most derül ki a döbbenetes igazság: pompás, mediterrán kisváros. Teraszok, kertek, várfalak, patakpartok, eldugott lépcsők, romantikus sikátorok, viktoriánus villák, barokk paloták, árpádkori kolostorromok, modern egyetemi épületek, posztmodern kulturális intézmények… Ja, és hogy el ne felejtsem: kiváló borok, remek zenék, izgalmas előadások. Tényleg jó hely. Kár kihagyni a Balaton felvidéki túrák célállomásai közül.  

Jó, tudom, a vándorgyűlés! Nos, az például azért jó, mert találkozhatsz egy csomó érdekes emberrel: okos szaktekintélyekkel, szép, fiatal könyvtáros-kisasszonyokkal (jó esetben okos és szép könyvtáros-kisasszonyokkal), jó humorú könyvtárosokkal, művelt könyvtárosokkal, sztorizgató könyvtárosokkal, táncos-lábú könyvtárosokkal, borhoz értő könyvtárosokkal, bölcsen korosodó könyvtárosokkal, szóval mindenféle könyvtárosokkal, s így amiről azt hitted, csak könyvtáros-találkozó, arról kiderül, hogy a lehető legváltozatosabb, s változatosságában az emberi minőség ezerféle változatát kínáló, izgalmas kis közösség.  

Na, igen, igen, a vándorgyűlés! Hát, az például azért is jó, mert személyesen találkozhatsz azzal, akivel eddig csak leveleztél, meghallgathatod az előadását, annak, akinek eddig csak a könyvét olvastad, szóba elegyedhetsz azzal, akiről már olyan sokat hallottál, de még soha nem találkoztatok, s nem utolsó sorban az épület másik végében dolgozó kollégádról is kiderül egy csomó minden, amit eddig föl sem tételeztél volna.  

Persze, a vándorgyűlés másról is szól! Megtudhatod példának okáért, hogy a helszinki könyvtárban milyen közösségépítő módszereket alkalmaznak, hogy miként válik a lokális összetartozás csomópontjává az almádi kiskönyvtár, hogy miféle módszereket alkalmaznak ebben vagy abban a bibliotékában, hogy hogyan készülnek a digitális forradalomra a zenei könyvtárosok, hogy milyen technikák segítik az olvasókat, hogy miért jelent közösségi élményt a könyvtárbusz látogatása a baranyai aprófalvakban, szóval mindenféle könyvtárszakmai titoknak válhatsz tudójává, és esetleg alkalmazójává.  

De azért – ha már a szubjektív összefoglalót választottam, mégsem konkludálhat máshova a sajátélményű beszámoló – a legjobb dolgok a Magyar Könyvtárosok negyvennyolcadik vándorgyűlésének élményei közül a szép és okos könyvtáros-kisasszonyokkal töltött órák voltak.
Magára vessen, aki nem fedezte fel a csodákat Veszprémben!