A könyv lehet a megmaradás eszköze történelmileg, politikailag, emberileg és a hitben is – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön a Varsói Nemzetközi Könyvvásár megnyitóján. A rendezvény díszvendége Magyarország, s ennek megfelelően a vasárnap záruló varsói könyvvásáron több mint húsz magyar kortárs és klasszikus magyar mű mutatkozik be. A varsói könyves esemény egyúttal a Lengyelországi Magyar Kulturális Évad nyitánya.

Kortársak és klasszikusok
A könyvvásár évről évre mintegy százezer látogatót vonz, és a tavalyi francia fővendégség után idén hazánk kapta a megtisztelő szerepet, hogy bemutatkozzon Közép-Európa eme rangos könyves rendezvényén a varsói Nemzeti Stadionban.
A magyar irodalom sok klasszikus és kortárs szerzője ismert Lengyelországban: Kertész Imre, Márai Sándor, Spiró György vagy Esterházy Péter jól csengő nevek a lengyel közönség előtt.
A lengyel olvasók az eddigi leggazdagabb könyvkínálatból válogathatnak az idén, több mint hétezer oldalnyi magyar irodalom várja őket. Az író-olvasó találkozókon túl kiadói beszélgetésre, vitafórumokra, fordítói kerekasztalra is sor kerül. A díszvendégségre húsznál is több friss magyar mű jelent meg lengyel nyelven, melyek nagy része szépirodalom, de vannak közöttük történeti munkák is. A kortárs írók közül tizenhárom szerző tart könyvbemutatót, ahol az olvasók személyesen dedikáltathatják a kedvenc szerzőjük könyvét.

Lengyel-magyar szolidaritás
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megnyitóbeszédében kiemelte: Közép-Európa országai csak együtt lehetnek sikeresek. „Bár a nemzetközi politika hullámverései külön-külön is és egyetemlegesen is nehéz helyzetbe hozhatnak bennünket, ez pozitívumot is jelenthet számunkra: újra és újra rádöbbenhetünk arra, hogy efféle válságok idején a közép-európai országok csak együtt lehetnek sikeresek” – fogalmazott a miniszter, kijelentve, hogy „ezért a szokásosnál is nagyobb a tétje, hogy jól értsük egymást, mi az, ami összeköt bennünket és mi az, amit fel kell oldani, mert elválaszt”. Ehhez kellenek a könyvek és az írók is, akik segítenek mindezt megérteni.
A miniszter rámutatott: vannak olyan nagyhatalmak, amelyek csak az érdeket keresik más országokkal való kapcsolatukban, Magyarország és Lengyelország viszonyát azonban a barátság, a két nép közötti kölcsönös tisztelet jellemzi. Ezt a tiszteletet semmiféle politikai konfliktus nem írhatja felül, különösen a lengyel-magyar szolidaritás évében nem. Lengyelország mindig számíthat Magyarországra.
A megnyitón Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes és kulturális miniszter a lengyel-magyar barátság ezeréves hagyományára utalva elmondta: „ha olyan barátunk van, akire mindig számíthatunk, örömmel megismerjük a kultúráját is”.

Hagyományos barátság
A lengyel és a magyar kulturális miniszter részt vett a magyar stand megnyitóján is, ahol Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója fogadta a vendégeket, köszöntőjében kiemelve, hogy a magyar díszvendégség különleges, egyrészt a lengyel-magyar kapcsolatok rendkívüli hagyománya miatt, másrészt pedig azért, mert a varsói könyvvásár a lengyelországi magyar kulturális évad nyitó eseménye. Márai Sándor újrafelfedezése, Kertész Imre Nobel-díja, valamint a kortárs magyar szerzők teljesítménye, mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar irodalom az utóbbi két évtizedben egyre nagyobb népszerűségnek örvendjen. A magyar kultúra lehető legszélesebb skáláját felvonultató programsorozat kiemelt célja a hagyományos lengyel-magyar barátságról kevés közvetlen tapasztalattal rendelkező, rendszerváltás után felnőtt, fiatalabb lengyel generáció megszólítása. „Külön öröm számunkra, hogy a lengyel közönségnek is bemutathatjuk a magyar irodalom gazdagságát” – tette hozzá.

Színes, érdekes, tartalmas kép a magyar kultúráról
A lengyelországi magyar kulturális évad megnyitóját a könyvvásár kezdetének napján, csütörtök este, nagyszabású gálaműsort keretei között rendezték meg a varsói Lengyel Színházban. A gálaesten fellépett Bognár Szilvi és a Hungarian FolkEmbassy, Lukács Miklós Bartók-improvizációkat adott elő, a Győri Balett pedig kortárs táncprodukcióval kápráztatta el a közönséget.
Az Évadnak az 1956-os események hatvanadik évfordulója ad történelmi aktualitást. Magyarországon a forradalom és szabadságharc, míg Lengyelországban a poznani munkásfelkelés rengette meg az irányító politikai hatalmat. Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára az évadnyitó sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az 1956-os poznani munkásfelkelés és a budapesti forradalom hatvanadik évfordulója köré szerveződő, számos nagyvárost felölelő, csaknem másfél éves rendezvényfolyam a kormány tavalyi döntése nyomán hétszázmillió forintból valósulhat meg.
A húsz hónapon át tartó rendezvénysorozat a magyar kultúra sokszínű palettájáról ad gazdag válogatást húsz lengyelországi városban. Koncertek, hangversenyek, színházi előadások, tánc- és könyvbemutatók, kirakodó vásárok, kiállítások, középiskolai történelmi vetélkedők, összesen több mint százötven program ad színes, érdekes, tartalmas képet a magyar kultúráról.
Érdekesség, hogy Lengyelországban tizennyolc évvel ezelőtt, 1998 tavaszán volt utoljára hasonló jellegű, de akkor mindössze négy hónapos programsorozat.
A Lengyelországi Magyar Kulturális Évad 2017. december 31-én zárul.