A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének közleménye szerint csaknem húsz százalékkal haladta meg a tavalyi rekordot az idei, 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatóinak száma. A csütörtökön kezdődött rendezvényen a dedikálásokkal együtt több mint négyszáz program, kétszáz új kötet, valamint hatszáz szerző, tudós és művész várta az érdeklődőket a Millenáris parkban, ahol vasárnap, a fesztivál zárónapján átadták a Budai Díjat is.

„Együtt alakítjuk az európai kultúrát”
Szlovákia díszvendégsége esélyt jelent magyarok és szlovákok számára, hogy jobban értsük és ismerjük, mit és miként látnak, gondolnak ma északi szomszédunknál – fogalmazott az emberi erőforrások minisztere a Könyvfesztivál csütörtöki megnyitóján. Balog Zoltán beszédében kiemelte: napjainkban, a világban tapasztalható veszélyek idején a szokásosnál is nagyobb a tétje annak, hogy jól értsük egymást, erősítsük, ami összeköt és oldjuk mindazt, ami elválaszt. Arra is kitért, hogy, a hazai könyves szakma megállta a helyét a fesztivál eddigi csaknem negyedszázada alatt, újra és újra megszületnek a válaszok az egyre gyorsabban változó világ kihívásaira, a fogyasztói szokások megváltozására. A miniszter beszédében megemlékezett Kertész Imréről, a közelmúltban elhunyt Nobel-díjas magyar íróról is, akitől pénteken vettek végső búcsút.
Marek Madaric, a díszvendég ország, Szlovákia kulturális minisztere sikernek nevezte, hogy a könyvfesztiválra időzítve negyven szlovák könyvet sikerült magyarra lefordítani, holott évente csak kettőt-hármat szoktak. „Az érdeklődés Szlovákia felé abból fakad, milyen jó szintűek kapcsolataink, és azt mutatja, milyen közel állunk egymáshoz. Több tucat jelenlegi szlovák szerző most megtalálhatja az utat a magyar olvasókhoz. Ehhez sok ember támogatása kellett, elsősorban a fordítók kiváló munkája”. A miniszter kitért arra, hogy a két nép együtt hozta létre a régi Magyarország kultúráját is, „olykor egymással viszálykodva, de ma együtt alakítjuk az európai kultúrát”, hozzáfűzve: „az irodalom által a kölcsönös tisztelet és barátság is kialakul.”
A most bemutatkozó szlovák irodalomhoz azt a személyes tapasztalatot tehetem hozzá, hogy a Typotex standján Ondrej Štefánik, az Ujjatlan város szerzőjének és Jaroslav Rumpli, a Gabonakörök írójának jóvoltából kiderült: a szlovák írók majdnem ugyanolyanok, mint a magyarok, s lássuk be, nehéz is lenne másmilyennek lenniük.

A legvonzóbbak a négyszáz programból
A szervezők által elvégzett gyors összegzés szerint egyébként a rendezvény legsikeresebb programjai a következők voltak: Kiemelkedően sikeresnek bizonyult az idén Budapest Nagydíjjal elismert Jostein Gaarder norvég író pódiumbeszélgetése Szabó T. Annával. A világhírű prózaíró nyitónapi előadásán és dedikálásain több százan vettek részt.
Hatalmas érdeklődés övezte a díszvendég ország, Szlovákia programkínálatát, amihez ugyancsak hozzá tehetem, hogy a szlovák és magyar történelemképekről folytatott pódiumbeszélgetés során elhangzottak alapján úgy tűnik, mintha valóban közelebb kerültek volna egymáshoz múltjaink…
Ugyancsak sikeres volt a tizenhatodik alkalommal megrendezett Európai Elsőkötetesek Fesztiválja, amelyen tizennyolc ország szerzői mutatkoztak be. Telt ház előtt zajlott az Európai Írótalálkozó is, amelyen a díjak és a siker összefüggéseiről, valamint Európa növekvő megosztottságáról esett szó.
És akkor még nem beszéltünk a Kis Könyves éjről, amely, bár a fesztiváltól függetlenül, mégis annak, mintegy kiegészítő rendezvényeként zajlott város-, sőt országszerte, s amelynek sikeréről személyesen is tanúskodhatok.

Nádas, Grecsó, Háy, Németh, Oravecz…
A fesztivált lezáró gyorsjelentés szerint a magyar kortárs irodalom legkeresettebb könyveinek Nádas Péter Az élet sója, Grecsó Krisztián Jelmezbál, Háy János Ország, város, fiú, lány és Németh Gábor A mormota nyara című kötetei bizonyultak. A hagyományosan népszerű próza mellett váratlan sikernek bizonyult Oravecz Imre Távozó fa című verskötete, valamint a méltán népszerű Verslavina című kiadvány. A külföldi szerzők közül a tavalyi Budapest Nagydíjjal kitüntetett Jonathan Franzen, a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, valamint Umberto Eco kötetei fogytak a legjobban.
Hogy persze mit jelent a legjobb fogyás egy ilyen rendezvényen, azt nehéz megítélni, mert azok, akik ellátogattak ezen a hét végén a Millenárisra, mind-mind egy nagy kupac könyvvel térhettek haza. Hogy ki, mit pakolt a táskájába, azt persze nem tudhatjuk, de egészen biztos, hogy a rendezvény lezárásaként Budai Díjat kapott kötetek, kiadványok – az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent 100 Magyar Népmese, a Napkút Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum közösen kiadott, Lázár Ervin meséit tartalmazó könyv-CD – jó néhány könyvkedvelő gyermeknek is csodálatos élményt kínál.
Mint ahogyan a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál évről évre a könyvbarátok örömére szolgál. Csak győzzük végigolvasni a sok hazahordott kötetet…