Alig pár órája van Magyarországon Jostein Gaarder norvég író, a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége és e néhány óra alatt tucatjával fogalmazott meg olyan gondolatokat, amelyek valószínűleg telitalálatot jelentenek a magyar lélek számára. Ha ki kellene emelni szavai közül a legfontosabbakat, én azt venném előre: a pesszimizmus mélyen erkölcstelen magatartás. „A pesszimizmus a felelősség elutasításának egy módja. Nagyon egyszerű pesszimistának lenni, könnyű azt mondani, hogy tehetünk bármit, minden úgyis a pokol felé tart” – fogalmazott Gaadner és ezzel talán új tükröt is tartott Európa egyik legborúlátóbb nemzete elé.

Sofie-tól Annáig
A tartalmas, filozófiai mélységű történeteivel világsikert elért hatvanhárom éves író napjaink legfontosabb filozófiai kérdésének azt tartja, hogy miként válhatunk képessé megőrizni az élet létezésének feltételeit.
A 2013-ban kiadott Anna világa című regényét a Könyvfesztivál alkalmából a Noran Libro Kiadó jelentette meg magyar nyelven. A történet egy olyan disztópiát mutat meg, amelyet tönkretett a klímaváltozás. A kötet szellemi előzményeivel kapcsolatban a norvég író felidézte: amikor néhány évvel korábban újraolvasta a filozófia történetén átívelő Sofie világát, megrendülten tapasztalta, hogy kimaradt belőle korunk legfontosabb kérdésköre, a klímaváltozás problémája.
A jelenség mögött ugyanakkor ő nem pusztán jogi, technikai, technológiai, hanem mélyen gyökerező filozófiai problémát is lát. Mint fogalmazott, számos vissza-visszatérő filozófiai kérdés létezik, állandóan foglalkozunk az univerzum természetével, isten létével.  Néha új filozófiai problémák merülnek fel: hamarosan aktuális kérdésként kell szembenéznünk azzal,
miben áll a mesterséges és a természetes értelem közötti különbség. „Ma azonban a legfontosabb kérdés, hogy miként leszünk képesek megőrizni az élet feltételeit a Földön. Ez egy filozófiai, erkölcstani probléma, amely arról szól, hogyan tudunk összefogni és elkezdeni egy teljesen új módon gondolkodni.” És sajnos ma még nincs válasz erre a kérdésre – tette hozzá Jostein Gaarder.

Őszinte érdeklődéssel
A Sofie világa, A kártya titka, a Vita Brevis és a Tükör által homályosan szerzőjének első két novelláskötete 1982-ben és 1986-ban jelent meg, amelyeket gyermekkönyvek követtek 1987-ben és 1988-ban. A nemzetközi ismeretséget a Sofie világa című, 1991-ben megjelent művével szerezte meg. A művet hatvan nyelvre fordították le és több mint harmincmillió példányt adtak ki belőle. A gyermekkönyv Kínában a nyugati filozófia megértését is szolgálja.
Az elmúlt tizenöt évben érdeklődése a legfrissebb erkölcsi, filozófiai kérdés felé fordult, s ennek megfelelően Gaarder a környezetvédelem és az emberi jogok területén is aktív közéleti tevékenységet fejt ki. 2005-ben lovaggá ütötték, ugyanebben az évben a Dublini Egyetem (Trinity College) is díszdoktorai közé fogadta. Több mint tíz norvég és nemzetközi díj, emellett számos kritikai elismerés birtokosa.
Szépirodalmi munkássága mellett teológiai, filozófiai könyveket is ír, de sokan úgy gondolják, hogy gyermekkönyv-szerzőként alkot igazán zseniálisat. Könnyed, szellemdús stílusával a legnehezebb problémákat is érthetően fogalmazza meg, történeteit sokszor gyermeki szemszögből írja, őszinte érdeklődéssel rácsodálkozva a világ nagy kérdéseire.

Etika a jövőért
A 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégével csütörtök délután a Millenárison Szabó T. Anna beszélgetett, majd Dragomán György méltatta a norvég írót, aki ezt követően Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettestől és Kocsis András Sándortól, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnökétől vehette át a Budapest Nagydíjat.
Jostein Gaarder pénteken délután három órától Etika a jövőért címmel tart előadást a globális felmelegedés veszélyeiről a Millenáris Osztovits Levente termében.
A könyvfesztivál részletes programja a rendezvény honlapján megtalálható.